Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Rákóczi tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye népe a Rákóczi-szabadságharc idején
Farkas Gábor: FEJÉR MEGYE NÉPE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN A magyarországi felkelés híre nem érte váratlanul a császáriakat. Az egész 17. század folyamán a magyarság függetlenségi és vallási küzdelmeket vívott a Habsburg birodalom ellen. A század végén még elevenen élt a Thököly szabadságharc eszméje is. A Habsburg-ellenesség tovább erősödött a lakosság körében. Az ország több vidékén a nép fegyveres akciókat hajtott végre a császári katonaság ellen. A török alól felszabadult területek — amelyekbe Fejér megye is beleesett — népe különösen erős önkény alatt élt. Az 1688-ban felszabadított Székesfehérvár és környéke a törökellenes háborúk állandó katonai felvonulási területe lett. A hadak ellátása, szállítása a megfogyatkozott lakosság feladata volt. 1 A falvakra és Székesfehérvárra kivetett hadiadók igen magasak voltak. Székesfehérvár még 1702-ben is — jóval a török háborúk elmúltával — 6000 forint porciópénzt fizetett. 2 Ez akkoriban óriási összeg volt. A törvényesen kivetett adók mellett a rendkívüli hadiszolgáltatások — s ezek nem teljesítése esetén — a katonai végrehajtás szinte a jobbágyfalvak vagy egész városnegyedek teljes feldúlását eredményezte. A katonai szolgáltatások miatt egész falvak váltak pusztákká. Lakóik a háborús időkre emlékeztetően futottak távolabbi vidékekre; vagy mocsarakban, erdőkben rejtőztek el a hatóság elől. 3 A katonai terhek miatt ekkor nem sikerült a falvak benépesítése sem. A magyar őslakosság mellett délszláv csoportok éltek a vármegye több falvában, akik kiváltságaikat a bécsi udvartól kapták. Hasonló kedvezményeket adtak a betelepedést éppen megkezdő német parasztoknak és kézműveseknek. Ezek azonban nagyobb tömegben csak Székesfehérváron és Móron éltek/' Igen nehéz volt helyhez kötni a török háborúk vége felé szélnek eresztett császári katonaságot. Ők az egyébként is labilis közállapotokat súlyosbították, s rablóbandákba verődve járták a vidéket. A helyzet konszolidálása a török uralom megszűnése óta tehát nem sikerült. A nép Habsburg-ellenes magatartása a központi, állami elnyomás miatt csak fokozódott. A társadalomban más feszültségek is érződtek. A bécsi udvar a töröktől visszafoglalt területek eladásával akarta fizetési egyensúlyát helyreállítani. Az eladósodott kincstár Fejér megyében is nagy uradalmakat adományozott volt hadiszállítóinak, illetve tábornokainak. Például Lovasberényt, Ráckeresztúrt Heister tábornok kapta meg, a hatalmas csókakői uradalmat pedig 1691-ben 60 ezer forintért a Hochburg család vásárolta meg. Az ősi jogon birtokos magyar főúri családok közül