Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Szekeres István kuruc brigadéros

valamint két kiságyúval a fehérvári szőlők irányában Csalát megtámadta, az ott táborozó kuruc gyalogságot meglepte és megfutamította, a pákoz­diakat pedig kirabolta.-' A történtekről Eszterházy Antal dunántúli ve­zénylő tábornok tudomást szerezve, Béri Balogh Ádámot megbízta, hogy a „pákozdi veszedelmet", annak okait vizsgálja ki. 2s A vizsgálat Szekeres felelősségét állapította meg, ezért Komárom és Győr környékének a meg­figyelésére küldték ki. A Fehérvár elleni blokád irányítását pedig Domo­kos Ferenc brigadérosra bízták. Szekeres új tevékenységi területének a közelében zajlott le 1706. november 6—7-én a győrvári csata, mely Heis­ter súlyos vereségével végződött. Az ütközetben Szekeres más megbízatása folytán nem vehetett részt. A tényt sajnálattal közölte a fejedelemmel, miután a „harcot soha nem kerülte el". Azt is jelentette Rákóczinak, hogy a dunántúli labanc várak „igen félnek Bottyán János tüzétől, az ország­rész lakói pedig igen kívánják, hogy erre a földre jöjjön." 29 A fejedelem a dunántúliak kérésére Vak Bottyánt „azon földnek bá­torítására" át is küldte a Dunántúlra, és ő 1706. december 14—15-én Eszterházy Antal dragonyos és saját ezredének két huszárszázadával át­kelt a karvai réven.Vak Bottyán december 20-án Szekeres ezredét And­rássy Pál tábornokhoz irányította azzal a feladattal, hogy Kőszeget vegyék vissza a németektől.' 1 Kőszeget és Szombathelyt rövidesen sikerült is be­venni, s ezzel a kuruc csapatok a Rába és a Bakony közötti térségben na­gyon nehezen megtámadható támaszponthoz jutottak.' 2 Kőszeg bevétele után Szekeres engedélyt kapott Andrássy Pál tábor­noktól, hogy a lineán átmehessen, és jó „paripás katonáival" a németek háta mögé kerülhessen." Szekeres 1707. január 17-én két sebesülés árán felégette Nagymartont, és nem „kicsin lármát csinált" a németeknél. M A kuruc csapatok dunántúli sikerei a bécsi haditanácsot ellentáma­dásra késztették. Elhatározta, hogy a Vak Bottyán vezetése alatt tevékeny­kedő kuruc haderőt bekeríti és megsemmisíti. A terv végrehajtására Ra­butin hadtestét Erdélyből a Dunántúlra vezényelte. Ö seregével 1707 február első napjaiban Budára, majd néhány nap múlva Bicskére érke­zett. Megjelenésének a hírére Vak Bottyán Szekeres Istvánt kötelékével együtt Fraknó és Sopron környékéről azonnal Pákozdra rendelte, ahol ez­redének másik része Fördös Mihály főhadnagy vezetésével a fehérvári helyőrség mozdulatait tartotta szemmel. A Mezőföldön Béri Balogh Ádám foglalt állást, míg Domokos Ferenc brigadéros gyalogezrede Palotát véd­te. A Sió vonalán Séllyey Gergely ezeres főkapitány parancsnokolt. Végül Bottyán János csapataival a győri és komáromi labanc helyőrséget figyel­te, s megszervezte a karvai sánc és Pápa védelmét. Rabutin hadtestével végigvonult Fejér megyén. Eközben Szekeres és brigadéros társainak ez­redei állandóan támadták a németeket. Mint Vak Bottyán írta: „minden­nap rajtuk csiripeltek, fogták és vágták őket". 3;1 Rabutin vállalkozása végülis kudarcba fulladt, Simontornyát és Pápát nem tudta bevenni. Viszont nagy veszteségeket szenvedett, s elcsigázott katonáival kénytelen volt az osztrák határszélre visszavonulni. Bottyán a harci zaj elcsendesedésével újból megbízta Szekerest, hogy Székesfehér­várt szorosan zárja körül. 36 1707 április közepén Szekeres a zugligeti völgyben tanyázó Gál Márton hajdúival együttesen Buda alá tört, s on­nan a budai és óbudai marhacsordát elhajtatta. 37 Szekeres a budai vállalkozásból Pákozdra visszatérve, április 28-án Bottyán János megbízásából a fehérvári polgároknak megengedte, hogy a fehérvári hegyen lévő szőlőiket a pákozdi szegénységgel megműveltethes-

Next

/
Thumbnails
Contents