Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Szekeres István kuruc brigadéros

sék. Az egyezség szerint nagyobb szőlő után egy imperiálist, kisebb szőlő után pedig egy forintot kellett fizetni. A polgárság két hegyőrt tarthatott a szőlőkben, akik a munkákra felügyeltek.

38 Miután a fehérvári helyőrség, mely főként rácokból állt, a blokád áttörésére néhány sikertelen kísérletet tett, Szekeres 1707. május 1-én éjjel másfélszáz emberét a Császár malomban és a külvárosi majorokban elrejtette, a rácokat a várból kicsalta, reájuk támadt, s azok súlyos veszteséget szenvedve, véres fejjel menekültek vissza a várba.

3

" A blokádot azonban a németeknek nagyobb katonai erővel mégis sikerült áttörniük. Június 30-án Pjefjershoven tábornok, budai katonai parancsnok 600 főnyi esztergomi és budai rác katonaságot küldött a fehérváriak megsegítésére. Szekeres katonáival együtt a sukorói hegyekbe vonult vissza. A rácok Pákozdot teljesen kirabolták, a lakosokat ingóságaiktól megfosztották, és 350 marhájukat elhajtották. Másnap a budai és fehérvári egyesült had Palota ellen indult, a várost teljesen felégették, de a várat Domokos Ferenc brigadéros 90 katonája megvédte.''

0 Bottyán János a történtek után segítséget küldött Szekeresnek. Majd saját ezredéből három századot a Mezőföldön helyezett el, hogy a lakosság aratását és takarodását a fehérvári németek és rácok kiütései ellen megvédelmezze/'

1 Eszterházy Antal dunántúli vezénylő tábornok Szekerest nem kedvelte, és ennek többször is tanújelét adta. A „pákozdi veszedelem" óta különösen bizalmatlan volt vele szemben. 1707 augusztus elején Bottyánt utasította- hogy Fehérvár ostromzárával Somogyi Ádám brigadérost bízza meg, Szekerest pedig Tata környékére küldje.''

2 Bottyán János azonban a parancsnak vonakodott eleget tenni. Szekerest nem váltotta le. Ezredével továbbra is Pákozdon és Pátkán maradt, ahol több ízben tárgyalt a szüret engedélyezése ügyében a fehérváriakkal. A városi tanács hosszas tanakodás után végül úgy határozott, hogy legyen szerződés, mert bár a remélhető termés csekélynek mutatkozik, mégse vesszen el teljesen, mint az előző évben történt. Az egész város kérésére ezért Velencei Márton, a jezsuita rendház főnöke kiment Pátkára, és Szekeressel a szerződést megkötötte.''

5 1707. szeptember 11-én a városi tanács a „szüret szabadságáért" Bottyán Jánosnak 150, Szekeresnek pedig 17 Ft-ot küldött."'

1 A székesfehérváriakkal ellentétben a budaiak sokáig vonakodtak attól, hogy a kurucokkal hasonló szerződést kössenek, mert bíztak helyőrségük védelmében. Bottyán rendeletére azonban Szekeres csapatai szeptember végén olyan erős állást foglaltak el a híres bortermő szőlőhegyekben, hogy Pfeffershoven tábornagy onnan nem tudta őket kiűzni. így a budaiak is kénytelenek voltak alkura lépni. A kurucok a váltságdíjakat részben zsoldfizetésre, részben lovak vásárlására fordították.'"' Szekerest 1707. december 11-én, miután kevés számú hadával kilenc hónapig tartotta Fehérvár és Buda között a blokádot, Győr megyébe vezényelték. Bottyán János azonban csak ideiglenesen járult hozzá Szekeres leváltásához/

5 December 26-án így már újra Pákozd.on van, és Eszterházy Antaltól parancsot kapott, hogy Török Istvánnal együttesen akadályozza meg Fehérvár élelmiszer-utánpótlását.'" Fehérvár, Buda és Győr körülzárása jelentős erőket kötött le, s mégsem érte el teljesen a célját. Több község a fehérvári katonai parancsnok és Vánosy Lőrinc harmincados rendelkezéseitől megfélemlítve kénytelen volt Fehérvárra élelmiszereket szállítani. Ez különösen 1708. januárjában fordult elő gyakrabban. Emiatt Eszterházy Antal utasítást adott, hogy a