Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Szekeres István kuruc brigadéros

Jenéi Károly: SZEKERES ISTVÁN KURUC BRIGADÉROS Szekeres István, a Rákóczi szabadságharc neves brigadérosa a Fejér megyei Aba községben született, 1660 körül. Apja, Szekeres Pál, mint gulyás, az abai Arany család szolgálatában állt.

1 A török hódoltság alatt Abának a Sárvíz viszonylag biztonságot nyújtott. így lakossága, az ősi birtokos Arany családdal együtt, 1683-ban történt elmeneküléséig helyén tudott maradni. Szekeres István, mint annyi más jobbágy fiatal az 1680-as évek elején, a győri végvár katonája lett. Mint ilyen, a végvári vitézekhez hasonlóan a törökök ellen számtalan lesvetésben és rajtaütésben vett részt. Eközben beportyázta egész Fejér és Tolna megyét. A hadi vállalkozások során nagy vakmerőségével és bátorságával tűnt ki, és ez katonai operációit a Rákóczi szabadságharc alatt is jellemezte.

2 Szekeres 1683-tól kezdve 1688. május 19-ig, Székesfehérvár visszavételéig, ott volt a törökök ellen vívott felszabadító harcokban. Katonai helytállásáért alhadnagyi rangot kapott. Majd Lipót királytól 1687. május 25-én apjával együtt címeres nemesi levelet nyert.' 1694-ben pedig Eszterházy Pál nádor donációja révén Szerecseny-puszta egyharmad részének birtokosa lett. 1702-ben megszerezte Sismánd, Körtvélyes és Lók pusztákat, ugyanakkor a nevezett pusztákért a fegyverváltsági adót is kifizette. Majd Bolfort Ádám győri hadnaggyal, a később mártírhalált halt kuruc brigadérossal együtt a Salamon családtól zálogba vette Alap-pusztát. Szekeres e pusztákon több száz darabból álló gulyát és ménest tartott.

4 Amikor a kuruc csapatok 1704. január 10-én Somorjánál a Duna jegén a Dunántúlra átkeltek, Szekeres azonnal csatlakozott a Rákóczi szabadságharchoz. Pápán jelentkezett Károlyi Sándornál, és az ő pátens levelével, már mint ,,ezeres kapitány" bejárta Fejér és Pilis megye falvait, s fegyverbe hívta régi végvári bajtársait.'

1 Szekeres 1704. április 5-én csapatával Móron tartózkodott, és innen közölte Eszterházy Dániellel, Székesfehérvár parancsnokával, hogy „,a németek megszorítására" a Rábaközbe indul.*' Tervét azonban nem valósíthatta meg, mert Heister csapataival már Fejér megye határaihoz ért. A nagy német haderő előnyomulása során Mórtól Székesfehérvárig nem ütközött nagyobb ellenállásba. Károlyi Sándor tiszántúli katonáival napokkal korábban pánikszerűen elhagyta a Dunántúlt. A dunántúli kuruc hadak nagy része pedig eloszlott. így Székesfehérvár 1704. április 9-én könynyűszerrel került Heister kezébe. Lipót császár Heister jelentése alapján 1704. április 16-án közölte Fejér megyével, hogy a dunántúli országrészt a „bajkeverőktől" sikerült 3 Fejér megyei Történeti Évkönyv 33