Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Életrajzok - Stolmár László: Stolmár Sebestyén (1829 – 1889)

Verebi tartózkodása nagy fordulatot jelentett életében. Megismerkedett iskolamestere, Szombathy Ferenc leányával, Ágnessel. Megszerették egymást, és 1847. június hó 24-én, alig 18 és fél éves korában el is vette feleségül. Házassága most már még inkább szorgalmazta, hogy megszerezze iskolamesteri oklevelét. Felvételt is nyert az „Iskola Mesterek és Jegyzők képzésére legfelsőbb hegybenhagyással Esztergomban fennálló érseki Intézetbe", ahol 1847/48—1848/49-i iskolai tanévek elvégzése után ,,Öt a mesteri hivatalra alkalmasnak jelentették ki". 1848. március 12-én megszületett első gyermeke, Károly. Ez az esemény a fiatal apának az életvágyát, tudásvágyát és szorgalmát is erősen fokozta. Ez időben határozta el, hogy nevét Majorosyra magyarosítja. Ezt a nevet azonban sem nagyapám, sem gyermekei nem használták. Magyarosított nevének bizonyító írása csupán a folyamodványa és az oklevele. Üj nevét talán egyszer sem írta alá valahová is hivatalosan. Az ifjú családapának nem volt bátorsága, hogy szíve szerinti magyarságát nevével is bizonyítsa. Világos után az ilyesmi vesztét jelentette volna. Nemcsak a fegyverrel harcoló hősöket érte megtorlás Világos után, de gyanússá vált mindenki, aki magyar érzésének bármilyen jelét adta. A besúgórendszer pedig jól működött. Bár a szabadságharcok nyomot nem hagytak,

; legfelj ebb egy-két csapat vonult át Hantoson, de Pados plébánost 48-as magatartásáért megfosztották állásától és hét évig- sínylődött Kufstein várában. Az esztergomi mesterképezde hírneves intézet volt. 1842-ben nyílt meg, s 1845 szeptemberében két évfolyamossá bővült. Elég mélyről kellett a tanítóképzést feljebb emelni, de hogy a javítás türelmetlen vágya hová ragadta a javaslattevőket, elég Nyitra vármegye törvényhatóságát említenünk, amely egyenesen azt javasolta, hogy a tanítókat és oktatókat a kir. tudományos egyetemen képezzék. 1849 őszén Stolmár Sebestyén már iskolamesteri állást kapott. A Fejér megyei Nagyhantoson elhunyt a mester, és helyére közakaratból Stolmár Sebestyént választották. Fényes Elek szerint Nagy-Hantos magyar falu Fejér megyében. Nevezetes volt a birkatenyésztése és az uraság svéd módra épült magtára, amelyben 18.000 pozsonyi mérő gabonát jól lehetett tárolni. Kilenc gyermeke — az utolsó 1865-ben — született ott. Közben 1855 szeptemberében Marcali község oskolamesteri állásáért folyamodott. Nagyhantos igen kis község volt, míg a Somogy megyei Marcalinak 4000-nél is több volt a lakosa. Nagyapámnak pedig ekkor már négy gyermekről kellett gondoskodnia. Törekvése nem járt sikerrel. Tíz évvel később, amikor a család felgyarapodott, ismét próbálkozott, de ez akkor is sikertelen lett. Nagyapám iratai között van ebből az időből egy jövedelmi adó vallomási ív. Szövege magyar és német nyelven a következő adatokat tartalmazza : Jövedelem 1869. évre Ft kr. 21 hold föld használata á 6 frt 126 A kegyúrtól évenkint 55 20 Iskolapénz fejében a községtől 115 Stóla illetékekből 10 Párbér 10 A templom pénztárából 13 összesen 329 20 Kelt N.Hantos okt. 18—1868. Stolmár Sebestyén tanító