Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

4. Hagyományból tudjuk, hogy Vaál községről már Szent István első magyar király idejében történt említés, amikor a most is fennálló R. katolika torony építtetett volna, 2 miről a vaáli R. katolika plébánia hivatalban levő hivatalos könyvekben felvilágosítás lelhető. 5. Hajdan Vaál községet szláv nép lakta, ez azonban a rómaiak által legyőzetett, s általuk Vaál község is elfoglaltatott, a népesítés tehát ezektől vette eredetét. 3 6. Múlt 1863. évi január hó 22-i 22 itteni szám alatt királyi Biztos úr őnagyságának tett alázatos jelentésünkre vonatkozóan Vaál eredeti nevéről annyi ismeretes, hogy Száron fölül fekvő hegyektől kezdve, egész a Duna mentéig ősi szokás szerint e völgy vaáli Vértes aljai völgynek jelenleg is neveztetik. S miután e völgynek középpontja Vaál, így a központi község latin szóból „Vallis" völgy vette eredeti nevét, miről a jezsuita papoknál, miután Vaál azok tulajdona volt, a régi ok­iratokban e helységről ily kifejezéssel történt említés „in Valle penes montanum Vértes 4 ". 7. A község határában előforduló topographiai nevek a következők: Belső telek, házaknál, — Alsó rétek, Kajászószentpéter községgel határosak Rétpótlás föld belső dűlő — Hegyre dűlő, — Szent Péteri határra dűlő, Kajászó­szentpéter községgel határos, — Gyürősi dűlő, Kszt Péter és Vértes határokra dűl, — Agárdi és Pázmándi útra innen dűlő, — Rétpótlás külső dűlő, — Agárdi és Pázmándi útra belül dűlő, — Pázmándi és Agárdi úton kívül dűlő, — Agárdi és Pázmándi útra dűlő, — Erdő felé dűlő, — Jágerház felé dűlő, — Gyürüsi legelő, — Erdőre dűlő, — Baranyán túl dűlő, — Baranya szőlők, — öreghegyi szőlő, Anna h?gyi szőlő, — Hosszú dűlői szőlők, — Szilvási és nyárostetői legelő, Acsa község-határra dűlő, — Csúcshegyi szőlők Tabajd község határra dűlnek, — Hosz­szú dűlő puszta — Tabajd község határra dűl. — Be:ieficiátusok hegy alatti dűleje — Öhegyre külső dűlő, — Baranyán belül dűlő, — Szürüs kertek, — Csibés zsellér legelő földek, — Öhegyre belső dűlő, — Beneficiatus belső dűlő, — Pogányváron zsellér legelő földek, Pogányvári legelő, Felsőrét malom csapástól marha csapásig, — Felső rét malom csapástól Tabajdi határig, — Legelő Tabajdi határig, Farkasfája puszta hozzá tartozandó szántóföl­dek és erdő, nem különben a Maria Anna szőlők, — Gyúrói úton felül dűlő, — Újhegy mögött kis föld és faoskola. — Gyúrói úton alul dűlő, — Nagy zsellér legelőföldek. — Szent Péteri határra dűlő legelőföldek, — Határhegyi szőlők, Kuldó és Kálózd úgy szinte Kszt Péter községgel határosak, — Újhegyi szőlők, — Nagy erdő Veréb és ácsai határra dűl. Megjegyzendő, hogy a Pogányvári 6 zsellérlegelő földek és a Pogányvári legelő onnan vették eredeti nevűket, mert törökök uralma alatt, már nem tudni mely török basának — azon helyen, melyet most Pogányvárnak hívnak — palotája állott; mely azonban későbbi időben a törökök kiűzésekor összeromboltatván, he­lye azonban még most is látszik és tudva van. — Egyéb figyelemre méltó meg­jegyzések tudva nincsenek. — Kelt Vaálban, 1864. május hó 20-án. Strásser Ferdinánd jegyző Juhász József bíró Jegyzetek 1 Vál nevét Károly szerint 1166 körül említik legkorábban (V: 434.), köznemes ne­vében 1274-ben fordul elő Val formában. (Erről Schneider—Juhász 128—129): Vál nevének eredete személynév, de nem Árpád unokájának neve, mint Károly mond­ja. A XIII. században a Both család tulajdona volt. Templomát 1432-ben emlí­tik. A középkorban köznemesek lakták. 1541-ben Székesfehérvár városa kapta meg, de a török miatt tulajdonosi jogát nem tudta gyakorolni (FMTÉ 5: 39.) Több birtokos után 1630-tól a jezsuiták, majd 1775-ben az Urményiek birtokába jutott, végül Dreher Antalé lett. 2 A történelmi tények ezt a hagyományt nem támasztják alá. 3 1543-ban a török felgyújtotta, de nem néptelenedett el. 1546-ban 121 család lakta. A törökök párkányként használták. Károly szerint a középkori eredetű templom ma is fennálló tornya volt hajdan a török őrség védőhelye (V: 439). Ezt látszik megerősíteni a plébánia jegyzőkönyvi bejegyzése, ezt mondja Evlia Cselebi is a párkányról. Így elfogadható, hogy a váli párkányt a középkori gótikus templomból alakították ki. A párkány a XVI. század végéig a fehérvári, ezután a budai szandzsákhoz tartozott (Fitz; Török erődítések, 12.). 1562-ben 71 családról tudjuk, 19' 291

Next

/
Thumbnails
Contents