Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

hogy a községben maradt. 1580—81-ben Vál nevét a török adóösszeírásban Váni néven találjuk. 60 portája után fizetett adót. A II. József kori összeírásban mezővárosként szerepel. 233 házban 288 család, 1532 személy lakott. Vál mezővárosának Urményi József kérésére II. József 1782-ben vásárengedélyt adott (Károly V: 441). 4 „Vértes hegy melletti völgyben". 5 Beneficiátusok — másutt: javadalmazottak. 6 Pogányvár — a váli hagyomány szerint a pasa a Pogányváron lakott, ahol nagy török erődítés is volt, a hegy tövében lévő forrás szolgált fürdőül (Fitz, Török erődítések, 12.). A Pogányvár a közelben a régi templom tornyával, mely hajdan a török őrség védőhelye (Genthon, 207.). — A Pogányvár bronzkori földvár, hitelesítő ásatását az 50-es évektől végezték. Bronzkori és koravas-kori telep nyomait találták meg (AR. II—III: 134.). 97. Veleg Veleg községből Fehér megyéből. Sármelléki járás, Moóri kerületből, Fehér megyének felső nyugoti sarkán. Szomszéd községek: Bodajkhoz tartozó Tárnok puszta délről, Moór m. város és Moórhoz tartozó Timár puszta keletről — északról Sárkány község Fehér megyében, Aka, Ács Teszér községek, nyugotról Suur község, Dolosd és Sikátor puszták, Csernye község és délnyugatról Mecsér puszta Veszprém megyében. 1. Fejér megye, sármelléki járás, moóri kerület, Veleg község. 2. A községnek sajátságos ősi neve, minden elnevezés nélkül Veleg.

1 3. A községnek hajdanában sem volt más elnevezése, mint Veleg. 4. A község, valamint a községnek minden iratai, 1790 évben leégvén, így kimerítő valóságát csupán tájékozásból számítható legkorábbinak 1730.

2 5. Népesíttetett

3 pedig nagyobb részént Trencsén megyei tótokból, Vas és Veszprém megyei magyarokból, legkésőbben pedig tisztára elmagyarosodtak, összes népesség 680

4

, nagyobb részént kevés kivétellel mind evangélikus. Van temploma, oskolája, lelkésze és tanítója. 6. Köztudomásból, hagyományból vagy írott emlékekből nem tudni semmit a helynév eredetéről s értelméről. 7. A község határában létező dűlők: Timári pusztára nyúló felső és alsó. A két határt választja Veszprém megyei akai határban keletkező apróbb forrásokból csordogáló patak. Oldallósi dűlő, lejtősségéről neveztetik. — Farkastorki felső és -alsó, két hegyhát között az akai határból eredő patak folydogál az úgynevezett Farkastorki réten éjszakról aláfelé délnek, a tárnoki határba. Felsőréti dűlő, szinte éjszakról az ácsteszéri határból alá délnek a réten egy kis patak folydogál, mely a határban aláfelé folydogáló patakokkal egyesülve olvad a tárnoki határba. Legelője ritkás vegyes fájú erdőből áll, fekvése lejtős, hegyes, homokos minőségű. Itt van az úgynevezett Vadhányás gödör, régebben a vadaknak kedves nyughelyek volt. Az úgynevezett Bükkben Grófné forrás kútja, hová nyári időn mulatni és inni járt. — Az erdő és legelő északnyugati felén a Bogdány lapos keleti részén régi sáncz oromzat, nyugat felé egy kis kerekes sánc, jelentőségéről olvasni nem lehet.

5 A falu déli részén 14 holdnyi szántóföld, mely Faluhelynek

6 neveztetik, ezek előtt 65 évvel templomrom falai látszottak, melynek környéke jobbágyokkal ásatván, több emberfejekre találtak. A községi birtok: szántóföld 1024 hold 843 •-öl, rét — 242 hold 1535 Q-öl, erdő és legelő 950 hold 461 Q-öl, szőlő 55 hold 1171 O-öl. Földesúr gróf Lamberg Ferenc. Kelt Veleg, 1865 4. Vecsey Gábor jegyző Kovács János bíró Jegyzetek 1 Első említésre 1230-ból egyúttal birtokosát is megnevezi: Csák Miklós. Első okleveles emlékünk ugyancsak Csák Miklóssal függ össze, 1231-ből való végrendelete (Károly V: 444.). Anonymusnál: Vélek. 1430—1528 között Poss. Veleke, Veleg és Welegh alakban találjuk a helység nevét. 2 Eredetileg királyi birtok volt. Később a Csákyaké, 1439-ben már a Csókakő várához tartozó uradalom részét képezte, birtokosai Csókakőével voltak azonosak. A