Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

A községi ref. temetőt illetőleg kiemelendők az ott található régi fehérmárvány kőfaragványok, s többnyire mint kivehető, a rómaiak idejéből — ezen hely néhány évekkel előbb felsőbb jóváhagyás mellett igen csekély részben ásatva is lett, de mégis annyi eredményhez lehetett jutni, hogy egy többnyire faragott kőből rakott sír fedeztetett fel, melyben kisebb-nagyobb igen sok emberkoponyák, s egyéb csontrészek találtattak, s ezzel az ásatás elmaradt. Tabajd községnek határa 1600 n-öllel számítva holdanként tészen: szántóföldben 3134 holdat 1369 •-ölet, — rétben 443 holdat 987 Q-ölet — szőlőben 260 holdat 1299 •-ölet — legelőben 421 holdat 789 Q-ölet — haszontalanokban, úgymint udvarok, utcák, dűlőutak, gödrök stb. 361 holdat 229 Q-ölet. Határos pedig keletről Göböljárás, Bánya völgy és Farkasfái pusztákkal, délről Vaál mezőváros határával, s ebben az urasági birtokkal — nyugotról Acsa község határával, éjszakról Doboz község és Hatvan pusztával. Kelt Tabajdon, 1864. május 19. Ballay Sámuel jegyző Pintér József bíró Jegyzetek 1 Tabajd helység nevének első ismert okleveles előfordulása 1237-ből, Terra Tubogh, majd templomára is utalva 1422-től Eghazasthabayd formában. 2 Tabajd ősi neve Alsó-Tabajd, olykor Egyházas-Tabajd volt (Károly IV: 32.). 3 Tabajd már az Árpád-korban létezett. Á középkorban kisebb birtokosok tulajdonában volt, egy része a Csák-nemzetségé. Később Pest megyei birtokos családoké, 1527 táján Endrédi Somogyi Ferencé. 1541-ben Székesfehérvár kapta meg, de a török miatt birtokba soha nem tudta venni (Czakó, FMTÉ 5: 39.). 1651-ben Vajda Kristófé, majd több birtokosé volt, akik közül 1700 körül Balogh János, végül Kolozsvári Miklós után Dreher Antal nevét említjük meg. 4 A reformátusoknak már nem sokkal a mohácsi vész után volt itt egyházuk. A török hódoltság legnagyobb részében lakott helység volt. Lakói magyarok. A felszabadító harcok idején a török felgyújtotta a falut, és így 1694-ig puszta maradt. Az ismételt telepítésnél a többség református lett, kevesebb volt a katolikusok száma. Balogh János földesurasága idején már közepes gazdasági erővel rendelkező jobbágyság élt a faluban. 8 egésztelkes, 10 féltelkes, 4 zsellér volt a lélekszám (Farkas G., FMTÉ 5: 174—75.). A II. József-kori összeíráskor Tabajdon 204 házban 228 család és 1271 lakos volt. 5 A Tabajdon talált urnasírok bronzkori lakottságát bizonyítják (AR IV—V: 177.). <! Tabajd mellett folyik a Váli-víz. Itt még csak középsőszakasz jellegű ugyan, a mocsarasodást elősegítő meander- (kanyargós, alsó-szakasz) jelleg csak lejjebb kezdődik, de mivel a vidék a Szent László-víz völgyével együtt süllyedésterület, már a pleisztocén-korban tavak, mocsarak alakultak ki. A terraszok lösztakarói még az újpleisztocénben is mozogtak. Ennek következménye a Tabajd melletti Bélápa-tó is (Mezőföld, 33.). 90. Tácz Tácz község helyneve leírása Tácz község fekszik Fejér vármegyének sármelléki járásában, az úgynevezett Sárvíz mentében, Sz. Fejérvár városától 1 3

/

4 mérföldnyire, a Sz.fehérvár — simontornyai országút mellett. Hozzá tartoznak: a táczi, fövenyi és pötöllei puszták. Határoztatik éjszakról szabad-batthyányi és sz. fejérvári határok, keletről bárándi puszták — (tartoznak Aba és Seregélyes községekhez), délről Aba és Csősz községek, — nyugatról Polgárdi község határai által. Területe a pusztákkal együtt 10716 hold, népessége 1550 lélek, lakossága a magyar nyelvet beszéli. — A község mikor keletkezett,

1 s bírt-e a falu, úgy a puszták más elnevezéssel, nem tudatik, — de a hagyományok oda mutatnak, hogy régi időktől fogva jelenlegi nevét viseli, s mint a helybeliek helv. hitv. egyház jegyzőkönyve tanúsítja, már 1600 körül fennállott, s rendezett község — illetőleg falu — volt. Fekszik, mint már érintve volt, a sárvízi — úgynevezett Malom-csatorna mellett, s számlál jelenleg 200 lakházat, melyeket egy széles utca hasít, az úgynevezett Nagyutca s erre könyököl a Kis sor keletről, Nyugati sor nyugatról és a Felső sori utca éjszakról. A Széles utca közepén az úgynevezett Czincza vezeti a község külső