Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

ségben 1778-ban szerepel praedium Szenttamás és a térkép rajzolója itt ,,Rudera"-t (alapokkal bíró rom) is jelöl. G A homokfalban későavar sírt találtak (AR. XII: 280.). 85. Szabadbattyán Helynevek Szabadbattyán községből Fejér megyéből. 1. Szabad Battyán

1 (Csíkvár) község Fejér megy*-. Fejérvári kerület, sármelléki járás, s ugyan szabad kir. Székes-Fejérvár városában levő székhez tartozik. Ezen községhez politikai felosztás szerint tartoznak több puszták, éspedig a határnak nyugoti részében Felső Somlyó (Pipa gyújtó), keleti és déli részében Csabda közös nevű puszták. — A községnek és pusztáknak jelenlegi földbirtokosai gróf Batthyány Imre úr és néhai gróf Batthyány Lajosnő asszonyság. 2. A község 2 névvel él most, s pedig Szabad Battyán — neve bír csak helybeli elterjedéssel, — Csíkvár néven pedig országszerte ismeretes. 3. A községnek hajdan más elnevezése nem volt. 4. A község Szabad Batthyán néven még a 16. században említtetik, mert a hivatkozott században Kővágó Eőrs Esztergom városának kapitánya jeles érdemeiért a királytól (mint Németújváron feltalálható arcképe alatti írás bizonyítja) több uradalmakkal ajándékoztatott meg, különösen Polgárd és Batthyány uradalmakkal,'

2 és ez időtől fogva Kővágó Eörsök a nevet vették fel: Batthyány, s így a jelenlegi jeles Batthyány család e helyről vette nevét. Csíkvár'

3 későbbi neve — honnan vette e nevet — a vélemények kétfelé ágoznak, az első vélemény azt állítja, hogy Csík nevű török basa lakott itt, midőn Fejérvár a törököt uralta. A Tudományos Gyűjteményben azonban Horváth István azt állítja, hogy midőn a törökök Fejérvárból kiűzettek, itt akartak megállapodni, és állást foglalni, azonban valami Csík nevű magyar úr gátolta őket szándékukban. Annyi bizonyos, hogy nyolc év előtt ásatás közben egy . . épület alapjára akadtak, és a kiásott téglákon'' . . . (e?) betűk voltak olvashatók: CS — mi talán Csikre mutat, és bizonyára nem török írás. 5. Mielőtt a községi ősi magyar lakosok e helyet elfoglalták, kétséget alig szenved, hogy ez, ha nem is római Colonia,"' de bizonyára nagyobbszerű municipium

1

' volt. E véleményt megerősíteni látszanak

7 a nagyszerű sírkövek, amelyek itt már kiásattak. A kiásott sírkövek feliratai Krisztus után a második század végén és a harmadik század elején uralkodott Severus császár idejére mutatnak, tekintve pedig a helység közelségét Fejérvárhoz, méginkább megerősödünk a véleményben, hogy Severus idejében ez municipium volt, mert az ott kiásott sírkövek szintén Severus idejére és a római municipiumra mutatnak. E sírkövek egyike, melynek felirata tisztán olvasható, s melyre mesterileg vagyon vésve a patríciusok jelvénye, 1859-ben ásatott ki, jelenleg is a plébánia udvarában vagyon letéve. 6. A község délkeleti részén folyik a Sárvíz Malomcsatorna és Nádor csatorna. A Malomcsatorna nyugoti parton jelenleg is fennálló régi és erős anyagokból Kulá

Hnak nevezett épület áll, azelőtt csekély erőd lehetett, melyet a törökök kápolnának használhattak, mire mostani és a régi korból leszármazott neve Kula mutat. Midőn őseink Fejérvárt elfoglalták, valószínű, hogy . . . város maradt, erre mutat neve Szabad Batthyán, és a helység nem tudni mely időkbeli pecsétje, amelyen nem mint más adózó helységek pecsétjén eke és a stb. vagyon, hanem kard. Továbbá helyiségét tekintve közel esett a királyok lakához Fejérvárhoz. Lehet, hogy az itteni lakosok vadászatra alkalmaztattak, és ezért felmentve minden más adózástól szabadnak neveztetett, 7. Szabad Batthyán (Csíkvár) magyar falu. Fekszik a Sárvíz mentében, s leginkább róna. Szánóföldje fekete homok, kaszáló rétjei lapályosak, két sárvízi folyók közt nyúlnak el. A Sárvízen túl keletnek a régi kanálison egy kevés nádas mutatkozik. — Nevezetességei közé számíttatik nagyméltóságú gróf Batthyány" Imre úr angol kertje, amely a két Sárvízcsatorna között nyúlik, s a közepén halastó mutatkozik. Különben ezt díszítik mindennemű szép fák és virágok. A kertnek délnyugoti oldalán vagyon urasági kastély, mely még 1838. évben plébánialak lévén, ezen helyiség ugyan 1838-ban kertté alakíttatott át, azelőtt róna és leginkább sárréti kaszáló rétből álott. A községtől nyugot felé terjedő határban mintegy félórányi távolságban egy hegydomb mutatkozik, ennek meneteles oldalaiban az úgynevezett Szár-hegyi szőlőhegy és Felső Somlyó pusztai*

1

" erdő fekszik. A hegycsúcs azonban tárgyi jelentőség nélküli. A határban a messzi láthatás körben áll. A határ délkeleti részében a fejérvári határ felé gróf Batthyány Imre úr, és néhai gróf