Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Batthyány Lajos-féle Csabdai közös" puszta név alatt 2 gazdasági majorság áll; — itt a szántóföld leginkább homokos, szélhordta homokkal kevert. — A falun keresztül Fejérvárról Horvátországba vezető posta út

1- — a határ déli részén pedig a Buda—kanizsai vasút visz keresztül.

I:! A falutól délnek — mintegy két negyed órányi távolságban a Cííkvár vasúti állomás vagyon. A községhez tartozó még gróf Batthyány Imre úr Feíső Somlyó (Pipagyújtó) pusztája, ez jóféle fekete agyag szántóföldből, s körülötte erdőből áll. Kaszáló rétjei nem léteznek. A községgel határos szomszéd területek ezek: Falubatthyán község, — ez Szabad Batthyán községgel oly közel, arányban fekszik nyugot felé, hogy csak egy út választja el külön nevezetre. Keletnek fekszik Székes-Fejérvár város és Föveny puszta határja V

2 órányi távolságban. Délnek Tác község 3

/

4 órányi távolságban. Eélnyugotnak pedig Polgárdi község határa, és ugyan a délnyugoti részének alsó sarkába esik a Felső-Somlyó pusztai határ, északi részében pedig Úrhidai-Szőlőhegy és Sárpentelei puszták. [Dátum, aláírás nélkül] Jegyzetek I A helység nevének okleveles alakja 1366—1489 között: Poss. Bathyan. - A község besenyő eredetű. Róbert Károly idejében a besenyő Zedreghy család tulajdonában találjuk. 1396-ban Zsigmond a többszöri kölcsön fejében Kővágó Eörsnek adta, — hasonló okból, mint Csapdát és Polgárdit is — 1397-ben zálogul, 1398-ban pedig végleg, s ekkor a veszprémi káptalan birtokba is iktatta Kővágó Eörs Györgyöt. Később nekik adta a sárvízi révátkelőt is (Battyán a Sárvíz kapuja!), 1399-ben Kővágónak és örököseinek, utódainak Battyánban, Csapdán és Polgárdiban pallosjogot adott. Battyán hídvámjáról 1401-ből tudunk (Károly III: 175.). A másik fontos átkelőhely a Sárvíz északi részén, Föveny mellett volt: AR IV—V: 231.) 1543-ban elpusztult: „Batthyány per turcas destradata est" (OL Dicalis összeírások. A. 2681.). 1618—1647 között lakott helyként szerepel a Veszprém megyei dicalis összeírásokban. A II. József-kori összeírásban Szabad Battyán Helység néven szerepel, 117 házzal, 150 családdal és 694 lakossal. :! Csíkvár 1685-ben puszta volt. 1686-ban Buda felszabadítására való készülődés közben a veszprémi huszárok rajtaütöttek a csíkvári török őrségen, az erődítményt felgyújtották (Jenéi, FMTÉ 5: 7.). Az 1700-as évek elején 14 ház állt, melyben nemesek és más katonarendű népek laktak. Ezeknek Csíkváron sem szántóföldjük, sem rétjük nem volt, és csak a szomszédos falvak határaiban — de legfőképpen Battyánban — volt szántóterületük (Farkas G., FMTÉ 5: 172). Az 1702-es birtokösszeírásnál mint község szerepel. 1715—20 között lakott magyar helység. Ld. Római téglák Fejér megyében: SzSz 1938: 36—38. 5 colonia = gyarmat, telepítvény, melyet a rómaiak szegény polgáraik vagy a kiszolgált katonák számára a leigázott népek területein alapítottak. II municipium = a rómaiaknál azoknak a meghódított városoknak a megjelölése, melyek római polgárjogúak ugyan és saját kormányzattal rendelkeztek, de szavazati joguk nem volt (a Lex Iulia ezeknek a városoknak is megadta a teljes római polgárjogot). 7 Csíkváron 1960—62-ben római emlékeket tártak fel. Fontos népvándorláskori leleteket is találtak Szabadbattyánban (FMRT 26.). 8 Törökkori erődítéseink közül Fejér megyében ma már csak a szabadbattyán! Kula épület áll. Eredetileg a tornyot — castellumot — árok és palánkfal — kerítés — vette körül. A lőrések még a nyilazáshoz alkalmazkodtak. A torony a törökkor előtt keletkezett (Fitz: Török erődítések, 12—13., AR X: 150.). !l Batthyány-kastély a XVIII. századból (Genthon, 202.). A kastély parkjának leírását ld. Papp, 65. 1(1 Somlyó puszta középkori emlékei: 1397. Poss. Somlyó, 1436: Mons Bukensomlya et Sarsomlya. 11 Csabda, Csabda-közös, Csapdai-közös Battyán községtől északkeletre, középkori település. Első írásos nyoma 1397-ből: Poss. Chabye formában. Ez az adat egyben arra is utal, hogy mikor került Battyán és Polgárdi a Kővágó Eörs—Batthyány család birtokába. Eredetileg ez a Bökény-nemzetség birtoka volt. 1543-ban elpusztították a törökök. A Veszprém megyei dicalis összeírásokban (1626 és 1647ben) együtt szerepel Battyánnal. 1648-tól Csabja puszta néven találjuk. Török ura, Musztafa fehérvári Olaj Bég kezdeményezte a betelepítést, ehhez kérte Batthyány Ádám hozzájárulását: engedje a csapdaiakat haza Battyánból. 4 év