Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

muk ismét gyarapszik. Fejér megye hazánk egyik jelentős túzokos területe. A Sárréten, Sárszentmihály, Fornapuszta, Csór — Merítőpuszta környékén költenek. A gépesítés következtében a mezőgazdasági gépek azonban 40—50%-os kárt is okoznak a fészekaljakban. A természetvédelmi törvény kiterjed a túzokokra is. 77. Sárszentmihály 1. Sárszentmihály falu fekszik Fejér megyében Székesfehérvártól délnyugatra, sármelléki járás budai kerületben, székhely: Székesfehérvár. A helybeli uraság, gróf Zichy Edmund 1856. évben külön adóközséget alkotott Zichyfahia névvel, hova Szentmihály faluban levő kastély és park egyéb tiszti lakok és a külső telek: Livia és Szjntpál majori épületek, — mikben cselédség lakik, gazdasági épületek vannak — tartoznak. 2. A községnek két neve él jelenleg. Országszerte csak Sárszentmihály név ismeretes, Zichyfalva név csak a catastrális hivatalok s adóhivatalok előtt ismeretes, mert Zichyfalva be van olvadva Szent Mihály faluba, csak az adóra nézve képez külön községet. 3. Hogy a községnek hajdan más elnevezése lett volna, vagy különféleképp Íratott volna a mostani helynév: arra sem a most élő emberek, sem semmi írásbeli adat nem emlékeznek.

1 4. A község mikor említtetik legkorábban, erre írásbeli adat nincs. 5. Minthogy minden lakos tiszta magyar, hihető, hogy a régi magyarokból népesíttetett, azonban erről se tanúskodik semmi adat. 6. Sárszentmihály név eredetéről sem köztudomás, sem hagyomány, sem semmi emlék nincs. Zichyfalva nevét a gróf a budai felszólalási vizsgálati biztossággal egyetértőleg adta. 7. A Sárszentmihály község határában lévő topográfiai nevek, a telekkönyv szerint ezek: I. Belsőtelek. Magában foglalja a faluban levő házakat s kerteket. II. Korczórét a falutól északra, magában foglalja a községi pénztár rétjeit. III. Korczó ugyanott magában foglalja a volt úrbéres szántóföldeket. IV. Hosszúdűlő a falutól délre: az egyesek sessio földjei. V. Szőlők alatti rövid dűlő a falutól délnyugatra, szántóföldekkel. VII A.1sófcis

S } dűlők a lakosok szántóföldjei a falutól északra. VIII. Parochiális föld: a malomba vivő úttal a reform, ekklézsia papot és tanítót illető földjeivel. IX. Sághegy

2 volt dézmás szőlő, részint fehérváriak, részint falubeliek, részint magában a hegyben lakók birtoka, a falutól délnyugatra. X. öreghegy. XI. Kulsoherefold j

legelői földek, volt úrbéres föld, a falutól északra, délre. XII. Szabadföldek ) XIII.—XIX. számú dűlők alatt Sárszentmihálytól délre fekszik Urhida

1 szőlőhegy, telve lakosokkal, ez 1860 előtt Szentmihály községhez tartozott. Azóta külön községet képez, gróf Széchenyi Imre és Dienes urak Sánpentele'' nevű, a falutól keletre eső pusztájával együtt. S. pentele dűlői majd Űrhida község által fognak neveztetni. XXI. Alsódűlő falun alól a falutól délkeletre, szántóföld. XXII. Felső vagy temetői, szántóföld, a falutól délre, melyben van 1 h. 992 Qöl reform, temető, mellette elvonuló 360 •ölnyi csapásúttal. Ez utóbbi 2 dűlő is volt úrbéres szántóföld, a lakosok birtoka. XXIII. Kenderföld gróf Zichy Edmund birtoka az árendában kiadott urasági korcsmához,

5 mely föld S.szt. mihály községhez tartozik, a falutól keletre. XXIV. Belsőhereföld — a falutól keletre, az egyesek szántóföldje. XXV. Falurét alsódűlő — a falutól keletre, Fehérvárra vivő országúttal és községi réttel. XX. és XXVI—LXIV. dűlőszámok alatt gróf Széchényi Imre és Dienes Ferenc uraknak S. Szentmihálytól keletre fekvő Sárpentele pusztája foglaltatik. LXV. Sárréti moharföldek, a falutól keletre, Sárpentele szomszédságában fekvő szántóföld. A Nádor-csatorna balpartján. LXVI. Paprét. A Nádor-csatorna balpartján keletre a falutól rétek, a reform. papé és tanítóé, s még két volt jobbágyé. LXVII. Közlegelő. A falutól keletre az úgynevezett Malom-csatornán átmenve fekvő közlegelő.