Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

A Nádor-csatorna és Malom-csatorna a szomszédos Veszprém megyében erednek. Zichyfalva község határában előjövő topográfiai nevek szinte a telekkönyv szerint ezek: 1. Belsőtelek az uradalomnak Szentmihályban levő kastélya, kertje, vagyis tiszti s cselédlakok, kertek. 2. Diósvölgy, a falutól délre, urasági szántóföld. 3. Pinceház — urasági szőlő a szentmihályi öreghegyen. 4. Dülő alá út és Sági temetői szántóföld nyugatra a falutól: r. kat. temetővel. 5. Sztpáli alsószántóföld, északra a falutól, Csoór község határa felé. 6. Szentpáli birkamező és mocsáros. Szent Pál nevű majorral. 7. Molnár föld conventios föld. 8. Malom melletti csapás. 9. Káposztás. 10. Csiramező. 11. Kőgyes bozót. 12. Tobakcanális, Nagyvölgyi kaszáló. 13. Nagyvölgyi bozótos. 14. Csőri határra dűlő bozótos. 15. Kiskeszi határi kaszáló. 16. ökörmező. 17. Mocsáros. 18. Szentpáli felső. 19. Majorba vezető csapás és Bonahegy. Ezen részin szántóföld, részint többnyire rétföldek a falutól északra és északnyugatra fekvő Csoór és Kis Keszi községek felé feküsznek. Látnivaló, hogy semmi nevezetességet sem tartalmaznak. A rétek az úgynevezett — és a Nádor csatorna nem léte előtt, mely mintegy 50 éve ásatott — víz alatt állott Sárrété-ben vannak. Most jönnek a falutól délnek eső és Lívia majorhoz tartozó urasági szántóföldek (Lívia major nevét a grófnak leányától, Líviától vette, ki is jelenleg férjezett gróf Zichy Nándorné, nagylángi grófné). 20. Líviái I-ső csapással. 21. Líviái II. csapással. 22. Líviái VI. fasoros úttal. 23. Líviái VII. 24. Líviái IV. fasoros úttal. 25. Líviái III. fasoros úttal. 26. Líviái V. fasoros úttal. 27. Líviái birkalegelő Lívia majorral és szürüs kerttel. 28. Homokgödri. 29. Csucska lucernás, úttal és a temetőtől jövő csapással. 30. Téglavetői tér-út és Fehérvárra vivő út egy része. Egyéb adattal'

1 nem szolgálhatok. Szentmihály, 1864. július 14. Rabb János biró Dezső János jegyző Jegyzetek 1 A község nevének 1438-ból ismert Keer aliter Zentmihal (Csonki) alakja arra enged következtetni, hogy a helységnek két neve volt: Kér és Szentmihály. A Kér név a honfoglaló Kér-törzs idetelepített töredékének nevét őrzi. — Királyi birtok volt, Szent István a veszprémi püspöknek adományozta. A XIV—XV. században a székesfehérvári Szűz Mária egyháznak és a székesfehérvári káptalan prépostjának is volt itt birtoka. Temploma védőszentjéről, Szent Mihályról kezdték a községet is Szentmihálynak nevezni. 1650-ben a palotai uradalom tartozékaként a Zichy család birtokába került. 2 Sághegy — régebben Ságpuszta. Az ittlakó besenyőkről a középkorban Besenyőságnak nevezték. Itt is a fehérvári prépostságnak volt birtoka. 3 Urhidára vonatkozóan 1437-től találunk okleveles adatokat. A Sárpentele — 1377-ben neve Villa Pentulae formában fordul elő (Csánki). A középkorban a fehérvári káptalané volt, majd a farádi Vörös család, utóbb a Széchényi grófok tulajdonába ment át. :i A XVI. században a majorsági gazdálkodás terjedésével egyidőben épült ki az ún. királyi haszonvételi jog (regalia) a bor, sör, húskimérésre, malom, kohó működtetésére, vámszedésre, vásártartásra, vadászatra és halászatra. Ezek haszonvételeit a nemes rendszerint bérbe, árendába adta. ,: A református templomtól nem messze megtalálták a középkori Szentmihály egyik temetőjét. A Varga-malom mögötti réten embercsontokat, falakat találtak 1963— 64-ben. Feltehető, hogy itt középkori templom, temető rejtőzik. A Malomszigeten 1967-ben középkori településre akadtak (AR. X: 145.).