Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

76. Sárosd 1. Sárosd mezővárosa,

1 mint neve is mutatja, fekszik a Sármellékén, Fejér megye déli részén, és jelenleg a csákvári járás alsó szolgabírósága kerületéhez tartozik. Nevét kétségkívül a régi Sárvizétől nyerte, épp úgy, mint azon helységek, melyek e Sárvíz környékén fekszenek, pl. Sárkeresztur, Sárpentele stb. E mezővárosnak magyar és német neve csak Sárosd,'

1 és a legidősb lakosok sem emlékeznek más elnevezésről. Annyi bizonyos, hogy e határ régen igen sáros volt. E község Székesfejérvártól 2 V

2 óra járásnyi távolságra fekszik délnek, és ott, hol a Velencei tó seregélyesi ága végződik, ott kezdődik az úgynevezett Sárosdi ér, mely ezelőtt még 15 évvel is a Velencei tóval összefüggve, annak kiegészítő részét képezte. Halakban és vizi madarakban egyaránt gazdag, most legelő, vagy rossz rét, melyen keresztül a boldogabb időkben egy patak folyt a seregélyesi, illetőleg a Velencei tóba. Most e patak ki vagyon ásva, de víz nélküli, és inkább a helység és az urasági határ közt választófalul szolgál. A helységben van 812 lélek, lakosai tiszta magyar ajkúak,

11 római katolikusak, de van azután a helységben 17 református és 15 zsidó. — A község bír 12 '/

4 telket, mely a lakosság által igen jól míveltetik. E földek kizárólag a helység északi részén és kevés földek a nyugati részen fekszenek, és 6 dűlőre vágynak felosztva. A kenderföldek fekszenek a határ északi részén, a fejérvári országút mellett, s pedig hihetőleg azért tették a régi lakosok a kenderföldeket ide, mert az országúton túl a földeknek általellenében volt a Kenderáztató. Hajdan ez egy mély tó, mely 3 év óta egészen száraz, és most egy homokborította tófenék. A város északi részén, de közvetlenül a város mellett, van a vásárállás, és a cigánytó, mely kétségkívül nevét onnan kölcsönzé, hogy az időközönként e határon keresztülvonuló cigányok e tó mellett ütik, s helyhatóságilag engedelemmel üthetik fel piszkos sátraikat. Azért e város északi része is Cigány városnak neveztetik. A város déli részét Burgának nevezik, de arról senkinek e községben nincs tudomása, hogy ez elnevezés honnan vette eredetét. A város közepén egy tágas téren áll a r. kath. szentegyház, mely az 1788. évben jónéhány adakozó közbenjárásából keletkezett. Sárosd határában van Puszta-Sárosd/' mely ifj. gróf Eszterházy László tulajdona. Itt van a grófi családnak egy igen csinos bizanti stylben épített kastélya/' toronnyal, mely 1862. évben építtetett. A kastélyban láthatni igen érdekes szerb és török lőfegyvereket, melyek ezüsttel gazdagon ki vannak rakva. A kastély keleti részén van az uraság fácános kertje, száz holdnyi területtel, másként József erdőnek hivatik. Ez az erdő nevét alapítónéjától gróf Eszterházy Jozefa úrhölgytől vette, aki az erdőt 1812-ben ültette. Gyakrabban hallók emlegetni azon nemes keblű hölgyet, ki ama kietlen parlag homokbuckó sivatagból egy édent készített. Ez erdőnek közepén 8 különböző részről jövő út összpontosul. Az utak e központján, illetőleg metszőpontján áll az erdő alapítónéjától felállított Diána szobra, következő felírással: PALUDE PIE MOTA ECCE JOSEPHINA SYLVA.

0 E felírásban ki vagyon fejezve az az évszám, amelyben az erdő ültetett; t. i. 1812. A 2. részén a szobornak e felírás olvasható: Successores carpant nepotes.

7 A 3. részén, illetőleg oldalán van: Devotissimus I. E. posuit,

8 végül a 4. oldalán van: Industria, constante laboré." — Az oszlop tetején körös-körül reá van vésve: Illustrissimae Dominae Comitissae Viduae Paulo Esterházyanae, Natae Comitissae Csaky."» — Van az erdőben két mesterségesen készített halastó, de ezek a Nádor-csatorna elkészítése, illetőleg a Sár belvizeinek lecsapolása után kiszáradtak, s azóta szárazak. A tavak egyike mellett t. i. a déli tó mellett van az úgynevezett Fekvő Diana emlékköve egy nagy kőlappal, melyet gróf Eszterházy Imre őméltósága állíttatott az erdő alkotónéja tiszteletére, mi a reá vezetett következő föliratból kitűnik: Gróf Csáky Jozefa Gróf Esterházy Pálné Nemes jó szíve Szép lelke, Munkás élete özvegyi magányán Puszta Sárosdot Újra teremtvén Az egész környékinek Kiesb tekintetet adott Hálaadó tisztelet jeléül örök emlékül tette Gróf Esterházy Imre. 1819.