Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

7 Rácszentmiklóst Csajághy Gergely magyar főúr telepítette be rácokkal (Jenéi, VEAB II: 192.). 8 A Rupp Alajos jegyző által idézett adománylevélben „elhagyott, lakosok nélküli puszta helyek" Szt Miklós, Szt László és Szt Iványi puszta. !l Északról délnek menő Templomjárás nevezetű árokról tud 1775-ből Nagy Lajos (FMTÉ 6: 286.). 0 A Delejtű Pesty Frigyes 1858-ban megindított enciklopédikus lapja. Pestynek sok meghurcolásban volt része a lap miatt. A temesi lapot, vagy legalábbis annak a helységgel foglalkozó számát ismerték Ráckereszturon is. 1 A puszta első említése 1407-ből: Poss Zenthlazlo alakban. Nevét — mint Szent Miklós is —• templomának védőszentjétől kapta. A XVII. században valószínűleg rácok lakták. Szent László puszta régi temploma helyén 1770 körül „ékes szobrot" emeltek (Károly V: 225.). Emlékét határnevek is megörökítették, a 9. jegyzetben említett Templomjáráson kívül „régi Göböl kut mellett a Szent Lászlói puszta templomig levő rétek" (1731), „Puszta Templom és ottan az éren rekettyés bokor" (1733), sőt a templom közelében lévő malomról is tudunk: „Az Szent Lászlói Templomnál lévő Malom" (1755) (Nagy L., FMTÉ 6: 286.). 72. Rétszilas 1. Róíszilas* puszta község eredetéről szóló hiteles adatok ugyan nem léteznek, hanem közelítőleg nevezetét onnét veheti, hogy Rétszilas hajdan csupa mezőség és cárrétből állott, s ennek nagyobb része hajdan Huszár családé volt. Lakossága nem lévén, csupán 2 szállási tanya volt benne, ahol pásztorok tanyáztak. Magyarázható nevezete t. i. az egész rétség volt, tehát innét Rét, s a szállásról Rétszállásnak, s a kevert ajkú megszálló lakosok által elferdítve Rétszilasnak neveztetett el, mint fentebb is érintem. Rétszilasnak lakosa nem lévén, a Huszár család egyik ivadéka Huszár Károly 20 egyénnek adott birtokából, 1810. év április 21-én kelt szerződés szerént 1 hold házi fundust, l

/

2 hold legelő és V2 hold szőlő földet, be is ültették, de azonban ki is vágták ezelőtt mintegy 14 évvel, mit most már szántóföldnek használnak a lakosok. Továbbá volt Rétszilasnak egy más elnevezése is, mely onnét vette eredetét, t. i. a közbirtokosoknak

2 egyike, kinek ezen birtok jutott, ahol máig is fekszik puszta községünk — mely azóta elnépesedni kezdett, s most már kb. mintegy 40 házból és házbirtokosból áll — s ezen érintett birtokosok egyike tréfás ember lévén, ha valamelyik lakosa hozzá ment, mint földesurához valamiért könyörögni, azt szokta mondani: Nyeiám, mind a mellett igen ritkán tagadott meg kérelmeik közül valamit. így a földesúr tréfás kiejtése után voltak, kik ezelőtt mintegy 15 évvel Nyedámnak is hívták. De most már elterjedt neve, mely máig is fennáll, valamint a hozzá tartozó puszták és majorok is Rétszilasnak neveztetnek. Rétszilas nevezetességei közé számítható, s különösen említést érdemel, egy, az úgynevezett Nádor-csatornától keletre eső Hegyláncolat, melyet a Sárrété lecsapolásáig szinte a Sár vize folyt körül, most azonban szántóföld. Ezen Hegylánc alatt egy üreg létez, mely onnét van tudomásunkra, hogy ezelőtt mintegy 20 évvel, több birtokos urak észre vévén az üreg beszakadásait, ásásokat tettek, annyira, hogy egy gömbölyű tetejű faragott követ találtak, melyet midőn kiástak, már mintegy 4 láb hosszúságra, szélessége, átmérője 3 láb lehetett , s azt lehetett belőle kivenni, hogy az koporsó lehet, mert oldalain némi nyílást is lehetett látni, azonban a munkások estve elhagyták az ásást, s az ismét leszakadt, — s éppen legnagyobb munkaidő lévén, az ásással felhagytak, reménylvén, hogy a munka végezte után ismét elkezdik ásni, de már akkor a koporsóra nem akadtak, hanem többfelé szolgáló üregekre jöttek, hol sok embercsontokat találtak. Az üregnek szélessége mintegy 3 láb, magassága 6 láb volt, de ezek már szakadva voltak. Ezen ásást akkor azért eszközölték, mert a nép száján azon monda uralgott, hogy hős Attila ezen a tájon, a Sárrétében, egy dombon lett volna eltemetve. — Továbbá a Hegyláncolat alsó végén, mely kissé a Nádorcsatorna felé sarkallik, itt a délnyugati részen épület nyomai láthatók, mert a földben sok kődarabok vágynak. Temetkezési helyet is említettek ezen a dombon az öregek, de azonban mások azt említik, hogy csak egy Huszár nevű birtokos hamvai nyugosznak ott. Rétszilas múltjáról egyéb adatokat nem nyomozhattam ki, amit azonban a tekintetes Szolgabíró Úrnak ezennel hivatalos tiszteletem mellett felterjesztek. Kelt Rétszilason, 1864. május 9-én. Huszár György bíró