Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 Sárszentmiklós és Alap között, az országút mentén fekszik. Hajdan besenyő település volt. Nevét Károly szerint (V: 229.) egy Zul = Szil nevű besenyő nemestől kapta, kit okleveleink már 1226-tól emlitenek (Fejér VIII.: 5—289.). Tudunk nemesi birtokosáról is: Zilasi Lőrincről. Majd 1464-ben a Mátyás király rendelete szerinti Thymar birtokába való beiktatásnál az egyik kijelölt királyi ember Zylas-i Balázs volt (Érszegi, FMTÉ 5: 232 234.). A török uralom alatt a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a megye alvidéki faluival együtt. A török összeírásokban szerepel, ami lakottságát bizonyítja. 2 A XVIII—XIX. században a vármegye alsó részén lévő lakatlan pusztákon a megyei közéletben is jelentős szerepet játszó köznemeseket találunk, — Rétszilason a Tinódi családot (Farkas G., FMTÉ 5: 175.). Az 1695. és 1702. évi összeírások szerint is a Tinódi családé volt, mint Tinód tartozéka. A II. József-kori összeírásban Réth Szilas Puszta néven szerepel, 5 házban 9 család, 42 családtag élt benne (Móra M., FMTÉ 5: 312.). Később több birtokosa volt, ezek 1842-ben gr. Zichy Jánosnak adták el Rétszilast. 73. Sárbogárd 1. Fejér megye sármelléki járás, Sárbogárd—Tinód mezőváros. A Sár melléknevezet egész bizonyossággal a most már csatornázott Sárvízről veszi eredetét. 2. A községnek mostani neve Sárbogárd-Tinód. Egyébiránt Sárbogárd, mely Tinód-tói csupán a Fejérvárra vezető országút által választatik el, egészen elkülönözve van határilag emettől, mint község azonban úgy látszatra, mint egyházi és közigazgatási tekintetben, teljesen egyesülve vannak. Általánosságban leginkább csak Sárbogárd név alatt ismeretes. 3. Valamint a Bogárd\ úgy a Tinód

2 külön elnevezésnek a Mészöly-család birtokában lévő régi és több eredetinek látszó iratok közt már a folyó évezred első századaiból is találhatni nyomára. Van nyoma nevezetesen annak egy 1498-ban kelt eredeti és góth betűkkel írott okmányban, hogy Bogárd más néven Ámpod földének is neveztetett.

3 Egy másik 1513-ban kelt s szintén góth-jegyekkel írott okmány Boldogasszony templomáról tesz említést, mely akkoron Bogárdon létezett. — Tinód elnevezését az iratok még elébbi századokról tanúsítják. Úgy hiszszük, oly egyén, ki a régi írásmodor olvastában jártas volna, a felvett célra sok érdekesnek jöhetne nyomára. Így emlékeznek az iratok több, itt a közel környéken létezett helynevekről is, milyenek: Aján (ezt némelyek Bogárd török nevének tartják), Csenyőfalva stb., stb. 4. E kérdésre a 3. pont már megfelel. Egyébiránt községi tanácsot csak 1848-ban állított fel először, s mezővárossá csak alig 10 évvel ezelőtt lett. 5. Nem tudunk felelni határozottan. Egyébiránt Bogárd még a múlt században igen csekély népességgel bírt/

1 s csak Tinódnak voltak kissé tömegesebb lakosai. — A népesedés a legnagyobb valószínűséggel, részint a birtokosok cselédségeiből, részint birtokvétel útján ide származott idegenekből, s maguk a helybeli törzsbirtokosok elágazásából szaporult fel mostani állapotjáig. 6. A ref. egyház jegyzőkönyvében foglaltatik az akkori lelkésznek egy feljegyzése 1820-ról, ki 50 évnél tovább hivataloskodott, s idejövetele még a múlt század utolsó előtti évtizedébe esik, — melyben ezek mondatnak: Bogárd és Tinód praediumokat hajdan rómaiak bírták és lakták, — bizonyítják ezt az u. n. Bolondváf

1 körül ma is találtatni szokott urnák. Ezek után bírták és lakták rácok, kiknek Tinódon egy, Bogárdon két templomai voltak, s helyeiket még ma is így hívják: Rác templom. A rácok Bogárdot így hívják Fingaloga. — A törökök Fejérvárt megvévén, a rácok Bogárdról elpusztultak. Kik bírták ekkor, nem tudatik. A neve volt Aján. Miért neveztetik Bogárának és Tinódnak, nem tudatik, régi tradícióból bizonyos, hogy hajdan olyan kövér marhalegelőhely volt, melynek, mint mondják — a Tiszáig nem volt párja, ez okon csak tinók nevelésére fordíttatott. Minthogy ahol sok marha van, rendszerint sok a bogár, hihető, Tinód a tinókról, Bogárd a bogarakról vette nevezetét. 7. Vannak ily elnevezések: Vén-tó, Vő-János-tó, Pusztatemplom? Kákás-tó, Bikasarok, melyek leginkább dűlőknek adnak nevezetet. A Puszta-templom egy templom omladványairól neveztetik így, melynek nyomai még néhány év előtt is fel-