Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Rácz Szent Miklósi puszta 1. Fejér megye, bicskei járás, közigazgatásilag Rácz Keresztúrhoz csatoltatván. 2. Csak a fennebbi neve"' van, valószínűleg a keresztes szerzet birtoka volt, a Szent előnevet szinte onnét vehette, a Rácz előnév pedig onnét eredhetett, mivel mintegy 53 éven át a battai ráczok bírták ezen pusztát haszonbérbe. 3. Semmi sem tudatik. 4. 1645. évben Dobozy Miklós

0 királyi adomány által kapta Szent Miklóst, Szent Lászlót, Szent Iványi pusztákat a Baracska felettivel együtt, de anélkül, hogy előbbi birtokosa említtetnék. 5. Puszta, jött a 4. pontban említett adományból, s mint elhagyott puszta helyek említtetnek: ,,loca scilicet deserta, et inhabitatoribus carentia".

8 6. Semmit. 7. A határnak különös elnevezése nincs, volt ugyan a múlt században az úgynevezett Templom járás? melynek rövid története a tudakozó úr által a Delejtűben

10 kiadatott (Rosty Zsigmond úr által közöltetve). Határai: északról Szent László puszta keletről Érd délről Batta és Ercsi nyugatról Baracska Szent László puszta Ezen pusztára" nézve minden adatok tökéletesen azok, melyek már Rácz Szt. Miklósi pusztánál előadattak, az említett templomjárással együtt. Határai: északról Martonvásár keletről Érd délről Rácz Szent Miklós nyugatról Baracska. Kelt Rácz Keresztúron, 1864. évi május hó 7-én. Rupp Alajos jegyző Viczing János bíró Jegyzetek 1 Ráckeresztur legelső okleveles nyoma egy 1347-es határ járási jkv-ben található (Károly V: 218.). 1370-ből: Poss Keresztúr formában. Nevét feltehetően a Szt. Kereszt tiszteletére épült templomától kapta. Károly szerint hajdan csak Keresztúr volt a neve, de 1629 táján — a török uralom alatt — az Ercsibe, Alsószentpéterre és Szt. Miklós pusztára beköltöző katolikus rácok betelepültek Kereszturra is, ezért kapták ezek a helységek a „Rác" előnevet (V: 217.). 2 A keresztesek Szt. János lovagrendjének székesfehérvári konventje. 3 Okleveleinkben Ráckeresztur első nyomát, mint fentebb is láttuk, Károly egy 1347-es határjárásban találta meg: Labdásvarsány határainak megállapításánál említik a Szt. Miklós, Keresztúr községből Baracskára vezető utat, majd a „baranyai nagy utat" (III. 152.). Ez a nagy út a római hídon megy át (Genthon, 200.), mely „Ráczkereszturon Baratskáról Értsiben vezető uttban a malmon alul" van. Ez kőhíd, két félkörös nyílással, „nyolc öl hosszú és három öl széles, három Schuhos mellékfala vagyon" (FmL. Acta Pol. 3—144'1818.). '' Benépesítéséről tudjuk, hogy 1629 táján érkeztek a katolikus rácok. 1712-ben újra megszállták a telepesek, olyan arányban, hogy ebben az évben új telepítésű községnek számít. 1716-ban magyarok is jöttek. Az 1740-es évek második felében a Sóskutat elhagyó rácok egy része ide költözött át. 5 Rácz Szt Miklósi puszta első írásos említése a már fentebb említett 1347-es határjárási jegyzőkönyvben fordul elő, hol egyik határpontként szerepel Poss Zenthmiclos formában (Károly V: 224.). (i 1407-ben Zsigmond a Kornisok őseinek adta, a XVI. században a Baracskai Pálffy családé volt. 1543-ban Dobozy Bertalan neve is felbukkan, de nem mint tulajdonosé, hanem mint aki hűtlenséggel vádolta meg a Pálffy családot. A birtok azonban továbbra is a Baracskai Pálffyak nőági leszármazottainak kezében maradt: Lipót 1666-ban utasította a győri káptalant, hogy a Pálffy leszármazottakat Szt Miklós, Szt Iván és Szt László birtokába iktassa be (Károly V: 225.). A későbbi iratok alapján tulajdonosi jogaikat továbbra is gyakorolták. Károly is tud egy Dobozi István nevű birtokosról, de nem ebből az időből (V: 226.).