Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

h) Kokasd. Ezen puszták elnevezése se hagyományokból, se okiratokból ki nem deríthető. i) Felkisvenyim épült 1859-ben. Miután a kisvenyimi határban építtetett, így ezután kapta ez elnevezést: Felső Kisvenyim. j) Nagy karácsonszállás

6 k) Kiskarácsonszállás. — A puszta elnevezését hagyományokból merítve onnét vette, hogy még a puszta telepítése alkalmával az uradalombeli gulya téli teleltetésre, miután itt legtöbb széna és más takarmány termett — mindég az évnek karácson táján hajtatott oda, amiért is e nevezetet kapta: Kará".sonszállás. 1) Antal major: Épül c puszta most 1864-ben a mostani zirzi apát, Rezucsek Antal őnagysága nevére tiszteletül, építteti a szerzet. m.) Mélkút. E pusztán, mikor még rajta épület nem volt, hanem az egész földje gulya- és ménes-járásnak, illetőleg legeltetésre használtatott fel, egy kút volt az egyik pusztai térségen, mely igen mély volt. így építkezés és telepítés alkalmával Mélkút nevezetet kapott. n) Bernándkút. E puszta 1834-ben épülvén a szerzet alapítója, Szt. Bernánd

7 nevére hivatik. 3. Tudtunkkal nem. 4. A zirzi apátság alapítását több írásbeli hagyományok után 1198. évtől számítják a schlcziai apátsággal együtt. Különválása azonban a zirzi és schleziai apátságnak 1811-ben vitetett véghez.

8 5. Miután ez puszta, a lakosai cselédekből állnak, kik nem állandós lakosok, de mégis többnyire az uradalomban szülöttek a cselédek is. 6. Az előszállási Tekintetes uradalom archívumában lévő iratok azon helyneveket foglalják magokban, melyek fentebb előfordulvák. — 7. Az előszállási Tekintetes Uradalom több helyein, különösen rétjein és legelőin számos földalatti, úgynevezett putri lakások" helyei mutatkoznak. Különösen megemlítem, hogy a nagyvenyimi pusztán, hol több ily nevű ásatások után a helybeli gazdatiszt külön szorgalma által a réteken épületek tégla és kőből készült fundamentumára és temetkezési helyre akadt, az ásatás további kikutatás végett a jövő ősszel folytattatni fog. Kelt Herczegfalván, 1864. június 10. Kiadta: Németh János bíró Vajda Endre jegyző Jegyzetek 1 Előszállás és környéke az Anjou-kortól a török időkig a Hantosszéki kun területhez tartozott. A XVI. században népes magyar helység volt, a 15 éves háború alatt elnéptelenedett, a XVII. században rácok szállták meg. A zirci apátság uradalma lett. 2 Előszálláson és környékén sok régészeti lelőhely ismert. Az István király Múzeum 1929-től végez itt rendszeresen feltárásokat (ld. SzSz. 1955: 13—22., AR. II: 180.). E terület kora-Árpád-kori lakottsága valószínűleg összefüggésbe hozható ugyanezen területek avarkori lakottságával. 3 Ménesmajor — Bajcsihegy: itt avarkori temetőt tártak fel lovassírokkal. '' Kelemenhalma — öreghegytől nyugatra találtak régészeti leleteket. 5 Nagyvenyim — kelta és avarkori sírok ismertek innen. (i Nagykarácsony — Szőlőhegy: Árpád-kori leletek, honfoglaláskori sírok. Hosszútemető: késő római emlékek. A temető mellett urnatemető van. 7 Clairvauxi Szent Bernát alapította a bencésrendből kiágazott ciszterci-rendet 1098-ban. A név itt népies formában szerepel. 8 A zirci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, s clairvauxi ciszterciekkel népesítette be. A mohácsi csata után Móré László, majd Bakics Pál foglalta el. A ciszterciek csak 1659-ben kapták vissza a rendházat, s eleinte a lilienfeldi, utóbb (1700) a poroszországi heinrichaui apátoktól küldött német szerzetesek laktak benne. I. Ferenc 1814. aug. 19-én — és nem 1811-ben, mint Vajda Endre jegyző írja, — a külföldiektől teljesen függetlenítette Zirc, Pilis és Pásztó egyesített apátságait.