Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

69. Puszta Zámor 1. Fejér megye Puszta Zámor község, bicskei járás, vaáli járási szolgabíróság kerületében. Puszta Zámor régenten csak egypár közbirtokossági épületből állott. A nép elszaporodván, időközben lassan-lassan több ház épült mostanában, 70 házszámig szaporodván s mintegy 484 lélekszámmal bír. 467 katholikus, 2 evangélikus, 3 református és 12 izraelita lélekből áll. A község külön elnevezéssel nem bír, az épületek sár, s kőfalakbul állanak, zsup s néhány cserép sindel födelekkel bírnak. 2. Ezen név Puszta Zámor országszerte használandó. Nyelvre nézve magyar és tót ajkú. 3. A Pusztának más neve sohase volt. 4. Az első eredetét Puszta Zámor községnek nem tudni

1

, mert hajdanában nem is volt község, csak marhalegelő s egy pár gunyhóból állott. 5. A közbirtokosság házasság által megszaporodván, annak időről időre több cselédségre szüksége lévén, s különbféle helyekről fogadtattak, melyeknek időközben házhelyek bizonyos fizetés

2 mellett adattak mint lakóknak, s így itt megtelepedtek. A községben pap nincs, Sóskút községhez tartozik, mint filialis, az egyházi matrikula szinte a sóskúti plébánián létezik. A jegyzőség s községi bíróság pedig csak 1848/49. év óta van divatban. 6. A név eredetéről mit sem tudni.

3 mert az írások róla nem léteznek. 7. A határ egész térsége mintegy 2200 hold, mely mindenféle földminőségből áll, um. V(r°d része fekete föld, 3

/

ti-od része homokos, '/n-od része sárga föld, s Vo-od része kavicshomokos. A termesztésre nézve vannak szántóföldek, rétek, szőlők és kertek, a határban eredő egy kis patakocska, annak neve nincs/' 6 vízkúttal bír, s az ivó igen jó és egészséges. A község fekvése hegyes, és lejtős, az utca megkövezése nincs. Imahelyül egy kis kápolna van. A határnak topográfiai. .. [A jelentés további része hiányzik.] Jegyzetek 1 A XV. század közepéig a Pohárnoki-családé volt. A török után a Korláth, később a Barcza-család örökösei birtokolták. 2 Szolgáltatások tekintetében különbséget kell tenni a szerződés, az urbárium vagy csak szokás szerint szolgáló jobbágyok között. Itt az első esetről van szó. 3 Zumur alakban, először 1269-ben. Károly feltételezi, hogy Zámor, a Fejér megyei Zámoly és az Esztergom megyei Szomor is a XIII. században még azonos, Zumur névalakban szerepel, mert mindháromnak közös birtokosa a Zumur család volt. /l Zámori patak. 70. Rácalmás 1. Rácz Almás falu vagyon Fejér megyében kebelezett csákvári járásban. 2. A falunak jelenleg csak egy neve van: Rácz Almás és ezen név országszerte esmeretes. 3. A falu neve volt hajdan Szigetfő, mely a jelenlegi község fekvésétől délre mintegy 1000 lépésnyi távolságra volt, hol még a templom romjai is láthatók. Ez volt azon Szigetfő nevű falu, hol László király azon időben, midőn Salamon királlyal ellenségeskedésben volt, hadseregével a Dunán átvonult. 4. A község Rácz Almás nevezet alatti legkorábbi említése

1 nem tudatik, azonban Szigetfő

2 nevezete már a 11. században esmeretes volt. 5. Amennyiben a megszálló lakosság nyelve és vallásából gyanítható, a török-járás után az alföldi rác telepítvényekből népesíttetett.

3 6. Rácz Almás nevezetét igen hihető onnét vette, mert rácz ajkú és vallású lakosság által volt először megszállva, és mivel a környéken lévő dunai szigetek dús almatermők valának. 7. A község határában előforduló topográfiai nevek és dűlők elnevezése és amenynyire kipuhatolható volt, eredetükre nézve következő adatok közölhetők: 1. Szigetfia, szőlő — Szigetfőről vehette nevezetét, melynek közvetlen szomszédságában volt. 2. Sörös patak — az úgynevezett Szigetfia szőlők közt átvonuló patakocska, hihető, hogy nevezetét onnét vette, mert ennek a szőlők közötti kiömlésénél régente egy Sörös nevű ember lakott. 17 Fejér megyei történeti évkönyv 11 257