Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

vagyis egy kapást 600 •-öllel számítva 388 hold 900 '•-ölet teszen, s meglehetős bort terem. — A földesúri tulajdon jelenleg haszonbérbe van adva, haszonbérlő Kégl György úr. Kelt Pátkán, 1864. június hó 1-én Babay Károly jegyző Füri József bíró Jegyzetek 1 Eredetileg a Csákok birtoka volt (Károly V: 68.). IV. Béla megerősítette a zsámbéki premontrei prépostság javára tett alapítást, mikor azok elszéledtek, Mátyás Zsámbékra pálosokat telepített, és javadalmazásukra Pátkát és Szerdahelyet jelölte ki. 1440-től Csókakő várához tartozott. A csókakői uradalom 1662. évi urbáriumában mint lakott hely van nyilvántartva. Birtokosai később Lamberg Ferenc, Tripsz gróf, a Széchenyi-család. 2 A távolságokat kocsival megtett útban fejezi ki a jelentés. 3 Hasonló nevű, azaz Csákvár mezővárosa. 4 1430-ban egy előfordulása: Possessio Pathka et predium Opathka (OL Dl. 12306. sz.), arra utal, hogy Pátka szomszédságában létezhetett egy Ópátka nevű puszta is. 5 Első ízben 1258-ban fordul elő neve (Fejér, IV. 2. 482.), Pathka formában. 6 Római emlék a Kőrakás-hegy szorosában rakott római gát, mely a Császár-vizet duzzasztotta fel. Rendeltetéséről feltételezik, hogy halastó, esetleg a Velencei-tó vízszintjét szabályozó, vagy hadi célú víztároló lehetett. — A Kőrakás közelében kora római kori temetőt — mintegy 100 sírhalommal —, és népvándorláskorabeli leleteket találtak. — Pátkán a perzsa eredetű Mithras-vallás emléke (szentély) is napvilágra került (FMRT. 17.). 7 „A reformátusok állítása szerint — kik itt nagyobb számmal laknak a katholikusoknál s Prédikátoruk is van —, azt mondják, hogy ők a török időben is itt laktak, papjuk is volt, de Fehérvár visszavétele előtt elpusztult a község és csakis azután telepíttetett be nagyobb számú reformátusok, mint katholikusok által." (A veszprémi püspökség ... plébániáinak 1753. és 1754. évi összeírása ... Károly, III: 17.). 66. Pázmánd 1. Pázmánd község Fejér megye csákvári járásban. 2. E község régebbi elnevezés szerint Tóth-Pázmándnak is neveztetik. 3. Hajdani elnevezéséről tudomásunk nincs.

1 4. A 18. század elején telepítették.

2 5. Tót megyékből. 6. Monda szerint Pázmány Péter esztergomi érsekről, mint a jezsuita rend jeles tagjáról, — kiknek ezen község tulajdona volt, — nevezték el.

3 7. Semmi jelentőséggel sem bírnak (t.i. határnevei). Salamon Kálmán jegyző Tóth Péter bíró Jegyzetek 1 Csánki (III: 364.) nyomán tudjuk, hogy Pázmánd 1517-ben Buzlay Mózes leányáé volt Lovasberénnyel együtt. Később a baracskai Pálffyakra szállt. Tőlük vette meg Jakussics György, ő meg a komáromi jezsuitáknak adta. A rend eltörlése után Kempelen János tábornok kapta meg. Vétel útján a Koburg hercegek, majd a Belga Bank tulajdonába került. 2 1715 és 1717 között települt. 1720-ban 6 szlovák és 29 magyar család lakta. 3 A történelem nem támasztja alá a helységnévnek e monda szerinti eredetét (ld. az 1. jegyzetet is!).