Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

67. Polgárdi 1. Helynevek Polgárdi községből, Fejér megyéből, sármelléki járásból. 2. Jelenleg a községnek csak egy neve van most, de hihető, hogy két neve volt, vagy más néven hívták Polgárait, mert Fejérvári Codexében

1 7. kötet 56. lap alul, midőn a szomszéd „Chuna" (Csősz) határról beszél, Pulgárnak írja Polgárdit. Sőt csaknem bizonyossággal lehetne állítani, miszerint Polgár néven hívhatták.

2 Később, midőn a mostani Réthelyet mely helyen a legelső megtelepedésük volt — oda hagyván, a mostani helyükre telepedtek le a víz könnyebb hozzá juthatása miatt. Mint az öregebb emberek állítják, ekkor nevezhették Pulgárt Polgárdinak, mivel már nem a régi helyükön maradtak, gondolván, ha lakhelyöket elhagyják, a mostani helységnek ne Pulgár, hanem Polgárdi legyen a neve, mely hason- és rokonnév, nem sok különbség van a kettő között. 3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? — Az első feleletben leírva volt, hogy volt más neve is a községnek. 4. Legkorábban 1277-ben említtetik, az első feleletben fölhozott kútfőben a közság. 5. Azt nem lehetett megtudni, honnan népesíttetett, mert oly irományok nyomába jönni, melyek addig fölviszik, nem lehetett. így a honnani népesítést csakugyan nem tudhatjuk.

3 6. Köztudomásból, sem hagyományból, sem írott vagy nyomott emlékekből, — melyek birtokába nem juthattunk, — nem tudunk semmit. 7. Ami pedig a dűlők elnevezését illeti, mind a legközelebbi falvak elnevezéséről neveztetnek, mint például Kálozasi, Szilasasi stb., melyek a fáradságos és nagybecsű műhöz miután semmi históriai elnevezésük nincs, nem használhatók. Kelt Polgárdin, 1864. július 15. Csordás Sándor jegyző Jegyzetek 1 Fejérvári Codexe = Fejér. 2 Károly feltételezi, hogy nevét a „Bolgár országból" betelepedett besenyőktől kapta (V: 121.). Legelső birtokosa Buken Péter családja volt. Állítólag ők alapították a templomot vagy monostort is a Somlyó hegyen (Károly V. 122.). Ennek romjait említi Genthon is (200.). 1398-tól a Batthyány család őseinek birtokába került. A XVI. században is lakott helység volt, csak a 15 éves háború idejében pusztult el. A Veszprém megyei dicalis összeírások alapján 1638-tól ismét lakott területként tarthatjuk számon. 3 Lakói magyarok. 68. Előszállás (Puszta Előszállás) Helynevek Puszta Előszállási Uradalombul

1 Sz. Fejérvár megyéből. 1. Fejér megye, Buda-pesti kerület, csákvári járás, község Herczegfalva, uradalom: Előszállás. 2. Ezen előszállási uradalom, mely 42 ezer holdat 1200 D-ölével [számítva] foglal magában, áll összesen 14 gazdasági pusztábul, nevezetesen: i a) Előszállás

1 mint az uradalom székhelye. E nevet hagyományokból merítve azért nyerte, mert ezen uradalomba először épült laktanya itt, s mint először megszállott laktanyát nevezték Előszállás névvel. b) Ménesmajor. Ezen puszta 1842. évben épülvén, s miután az uradalom itt tenyésztett ménesét — csupán e szempontból — nevezte el Ménes majornak.

3 c) Kelemen halma épült 1835-ben. Az akkori jószágkormányzó, boldogult Keller Kelemen zirzi áldozár kitűnő tagja tiszteletére — Villax Ferdinánd, mint a rend apátja — ennek keresztnevére Kelemen-halmára'' építette. d) Róbertvölgy épült 1850-ben, a mostani jószágkormányzó F. T. Simon Róber' úr, mint kitűnő gazda, és a Rendnek közkedvességű tagja, ezért tisztelete jeléül Villax Ferdinánd volt zirzi apát ennek nevére Róbert-völgynek neveztette el. e) Györgyszállás épült 1830-ban. Az előszállási T. uradalom volt főügyvivőjének T. Háder Györgynek — kinek 1854. évig haszonbéri birtoka volt — tisztelete jeléül nevére, Györgyszállás névre hívattatik. f) Kisvenyim g) Nagyvenyim

5