Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

24. Waldgarten Ried — (Erdőkert dűlő), szántóföld és egy kis rét, homokos. 25. Sikáros dűlő: rét és szántóföld, lapos és homokos. A név onnan vehette eredetét, mivel régi időkben ott közelében egy sík-tó volt. 26. Kapuziener Wiesen Ried — Kapucinus rét dűlő, — rét, lapos. — A név onnan származott, mivel azon dűlőtől (térségtől) a moóri barátok (kapucinusok), — mivel akkor Ondód községben plébánia még nem volt, — szénát és fát kaptak. 27. MühZ Ried — (Malom dűlő) — rossz, sovány rét. — A nevét onnan nyerte, mivel mellette egy vízmalom, az úgynevezett öreg malom vagyon. — Továbbá 28. Kis malom dűlő — rét, lapos 29. Hanfgdrten Ried — Kenderföld dűlő, vagy még másképp Fleischhacker Wiesen — Mészáros rét —, jó szántóföld és rét. Kenderföld dűlőnek azért nevezzük, mivel ott többnyire kender terem: Mészárosrét pedig azért, mivel azon dűlőnek egy része, mielőtt az urbárium beállott volna, az ondódi mészárosé volt. 30. Teichacker Ried — Tóföld dűlő. Szántóföld, hegyes és homokos. A név onnan van, mivel mellette egy kis tó vagyon. 31. Kleinwiesen Ried —• Kisrét dűlő. Rét, — lapos, posványos. 32. Altgebirg Ried — öreghegyi dűlő — szőlők. A név onnan származik, mivel az a határunkban lévő legöregebbik szőlőhegy. 33. Neusatz Ried — Újhegy dűlő — szőlőhegy. Ezen dűlő azelőtt kukoricaföld volt. 34. Orts Ried — Faluhely dűlő, ahol a falu és házi kertek vannak. 35. Mühlticket dűlő — egy 26—28 éves makkal elvetett erdő, melyben sok vad, szarvasok, őzek és vaddisznók vannak. A többi erdődűlőkről, melyben a török háború előtt az úgynevezett Vörös klastrom,

7 több tavak és kastély volt, itt Ondódon senki sem adhat bővebb felvilágosítást. A Vörös klastromból még mai napig 1—2—3 ölnyi magas falak láthatók. — Ezen egész erdőrész a méltóságos gróf Eszterházy uraságnak tulajdona. Az ondódi határban vagyon 2039 hold 1496 Q-öl szántóföld, 458 hold 820 Q-öl rét, 87 hold 920 Q-öl szőlők, 452 hold 886 D-öl legelő, 2602 hold 228 Q-öl erdő, s 7 hold 1050 Q-öl nádas. Tiszta jövedelem 13.358 for. 33 kr. Az 1864. évi adó tészen: földadó: 2244 for. 24 kr. — házadó: 161 for. 56y

2 kr., jövedelmi adó 227 for. 55 kr. ó. ért. országos és földtehermentesítési pótlék pedig 1755 for. 7&V

2 kr. ó. ért. Kelt Ondódon, 1864. július 6-án. olvashatatlan aláírás Jegyzetek 1 Ondód — eredetileg külön község volt, feltételezhetően személynévről elnevezve. 2 Vám — Zsigmond eredetileg felmentette a budai kereskedőket, hogy portékáik után a következő királyi, ún. száraz vámoknál fizessenek: Mór, Ondód, Igar, Pázmánd és Bicske (Fejér, X. 874.). Az ondódi vám körül épült település kaphatta a Vám nevet. Az oklevelek egymás közelében lévő két Vámról is említést tesznek 1440—46: „possesio Hozyowama és Eghazaswama". Károly feltételezi, hogy mindkettő az Ondóddal egyesült mai Pusztavám határában lehetett (V: 50.). A török alatt elpusztult. 1660-ban Ondódot a szendiek, szákiak, dádiak birták árendában, Pusztavámot, mint faluhelyet a császáriak (OL U. et C. 4—42.). Az Ondód melletti Vámot — magát Ondódot is — az 1662. évi Urbárium mint lakatlan helyet tartja számon. 1678-ban Vám falu már Puszta-Vámnak van írva. Az elpusztult Vám után vette fel a Pusztavám nevet s a kimutatás szerint „ki az uraknak többet adott, az birta". Az 1691-es Hochburg-féle adománylevélben külön szerepel Puszta-Vám és Ondód is. A későbbi időben Ondódba olvadt Vám, a köznyelvben Pusztavám. A Hochburgok után örököseik, a Lambergek birtokolták (Károly V: 51—52.). 3 Határában Nána puszta a középkorban önálló helység volt, oklevelekből 1379-től ismert, poss. Nana néven. A középkorban a fehérvári prépost bírta, később Csókakőhöz tartozott. A török hódoltság alatt elpusztult. 1715-ben szállták meg ismét lakosok — evangélikus tótok. Az 1750-es években németek is települtek ide. 1660-ban Puszta Nána faluhelyet a kócsiak használták (OL U. et C. 4—42.). 4 1741-ben kerültek ide a németek, de a lakosság többsége a magyar maradt. A földesúr, Tripsz tábornok 1743-ban lépett kontraktusra, szerződésre velük (Farr kas G., VEAB II: 169.). 5 Ondód község plébániájáról már a XIV. században van említés (Schneider—Juhász: 121.).