Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

fi Az Ondódra vivő út jobb oldalán, közel az ondódi határhoz található a Kreutzdicket — a „Kirchen-Ried" = nyilvánvalóan a község középkori templomának helyére utal (Nagy L., AR VI—VII: 174.). 7 Pusztavámtól keletre a Vértes erdejében, a jelenlegi Komárom megye területén találhatók a „Vörös klastrom" nyomai, az 1146 előtt épített vértesszentkereszti bencés apátság templomának és monostorának romjai (Károly, V: XIV, 449—453.). 64. Pákozd 1. A megyének székhelye Székesfehérvár szabad királyi város, a kerületnek, járásnak széknek, melyhez a helység tartozik: Csákvár. 2. A községnek kétféle neve él: Szőlős Pákozd és Pákozd, most csak Pákozdnak neve bír helybeli elterjedéssel, s ez ismeretes országszerte is. 3. Hajdan a községnek elnevezése Pakuz

] volt. 4. A község legkorábban említtetik 400 évvel.

2 5. Honnan népesíttetett, azt nem tudhatni.

5 6. Hagyományból azt lehet még tudni, hogy ez előtt a község előtt egy másik község létezett, a mostani fehérvári káptalani urasági birtokon, mely most erdőség, és azon régi községhely mai napig is Pákozd várának'

1 neveztetik. 7. A község határában előforduló topográfiai nevek: Mészeg

5 (Sukoró faluval határos), Jancsár, Bibictói, Bogárkalom (egy kis dombbal, azon domb emlékezetes arról, miszerint 1848. szeptember 30-án az akkori hadjárat alkalmával Jellasich horvátországi bán mellől e dombocskáról segédtisztje ellövetett a Jancsáron állást foglalt honvédtüzérek által s meg is halt. — Ennek utána az egé~z horvát sereg, mely még más több csapatokkal is erősítve volt, kegyetlenül szétveretett és nagy veszteségek hátrahagyásával e tájékról elűzettek. Ez volt a legelső győzedelmi csatájuk az 1848—49-i hadjárati viselőknek.) Hermán (Sukoro faluval határos) Közép, Pappréte, Szőlőkalja? Sági hát

1 (Pátka faluval határos), most urasági szántóföldbirtok, itt 1862-ben ásatás történt és egy török templom alapjának jöttek nyomára. Ságirét, Abajka, Csordákét, Vontató (Pátka faluval határosak), Erdőaljai, Mélyúti, Csöpögő (Sukoro faluval határos), Kőkút völgye, Kányás (Lovasberény mezővárossal határos), Kupi kútja, Ballangkút völgye, Szélerdő (Lovasberénnyel határos), Hugyó hegy — Kis Mészeg. A tói általi érintkezés folytán Gárdony faluval határos Göbölkút, KertekaljaiSóstó).art, Éren alul. Csucska (Agárd és Dinnyés pusztákkal határos) — Kiskopolyás, Nagykouolyás, Papok dűlője (Kisfalud határával határos), Suhogó, Czibakút (Kisfalud és Csalapusztával határos), Hajdútemetés, Űsi, Fertői (Börgönd pusztával határos), Gáti — Középkapolya — Legalsó (Kisfalud pusztával határos), Maloméri (Börgönd pusztával határos) — Bellovics malom. Pákozd községhez tartozó Csala pusztán pedig, mely puszta gróf Brigidó Pálné birtoka, e következők fordulnak elé: Galagonyás — Tompos — Hársas, Kovács Berke (Fehérvár városával határos), Felsőmalomi (Pátka faluval határos), Felső Keleti (ugyan Pátkával határos), Hegyalja, Keleti alsó, Nyugati alsó, Felsőnyugati, Pátkára dűlő (ez község neve, mely község a csákvári járáshoz tartozik) — Csalai tó (Keresztes faluval határos), Pénzverővölgy (Fehérvár város és Keresztes faluval határos), Fehérvári felső, Fehérvári alsó (Fehérvár városával határosak). Ugyan Pákozd községhez tartozó Kisfalud pusztán pedig — mely gróf Lamberg Rudolf birtoka — e következők találtatnak: Murváshegy (Fehérvárral határos), Felső dűlő (ugyanavval határos), Kőbánya (szinte Fehérvárral határos), Közép-, Adonyi útra dűlő (Börgönd pusztával határos major), Lápmező (Börgönd pusztával határos), Bellovicsrét, Tehérmező. Kelt Pákozdon. 1864. június 8. Ecsedy Imre jegyző Stokinger Mihály bíró Jegyzetek Pákozd községre vonatkozó legkorábbi ismert okleveles emlékünk Károly szerint 1279-ből, Nagy Lajos szerint 1298-ból keltezhető, a fennmaradt Terra Pakazth névalak.