Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

x) Török halom:

11 csilléri major mellett mintegy IV2 öl magasságú halom, melyet még a törökök hordtak össze, jelennen pince van alatta. — Van e mellett egy dűlő szántó, mely szinte Törökhalomnak neveztetik, y) Tórh utca a községben fél sorozattal, azért neveztetik így, mivel azon utcát legelőször Veszprém megyéből, a Bakonyból kivándorlóit tótok szállták meg. z) Csillér major — és Júlia major, ez utóbbi 1859-ben épült, magas hegyen álló major — a csilléri erdő közelében — emeletes, díszes épület, j) A község három utcából áll, közepén foly el a Malom csatorna vize. Kelt N. Ladányban, 1864. július 15-én Jegyzetté: Török János m. k. jegyző Vintzpelger József bíró Angyal János előljáró Jegyzetel" 1 Az oklevelek tanúsága szerint Kisladánynak is nevezték (Nagy L., FMTÉ 6, 277.). Királynői birtok volt, ahol a tárnokok, a királyi asztal élelmiszerekkel ellátói laktak. A XIII. században a veszprémi egyház, a Tisza család, később a Ladányi nevű besenyő család birtokolta. Ezután több kézen ment keresztül, míg a XVIII. századtól gr. Schmidegé volt, tőle a Nádasdy család vásárolta meg. 2 Schmideg. '•' Első írásos emlékünk 1283-ból tartja fenn Nádasdladány nevét, Villa Ladán formában. Itt az 1543. évi megyei összeírásra hivatkozhat Török János jegyző. 4 A XVI—XVII. században is lakott helység volt. 1719—20-ban újonnan telepített községként írták össze. 5 Lásd Károly V: 39! 11 Szántóföld, rét mellett veteményeskertre minden paraszti és úri háztartásnak szüksége volt. Néhol községi „gyepen", irtáson, pusztatelken vagy kiszáradt tó, halastó helyén alakították ki. ' Zichy Ferenc gróf királyi biztos 1825-ben írt tanulmányában így jellemezte a megye e részének állapotát: „Azon tavak és mocsarak, melyeket a Sárvíz okozott Fejér megyében, mint egy tenger kiterjedve (maris instar diffusa) századoktól fogva a föld színét elborították, tulajdonosaiknak más hasznot nem adva, mint az imitt-amott nád jövedelmét. Emellett egészségtelenek, számtalan betegséget idéztek elő" (Vadász, VEAB. II: 105.). 8 Jenő az 1543. évi összeírás alkalmával Benethey János birtokaként van feltüntetve (Károly V: 39.). 9 Zerje Bakony = Zerjebakonya, 1379-től oklevelekben Zerjebakanya, később ErdőBakonya nevű erdőrészlet. 1586—87-ben Ladány közelében pusztaként említik. Keleti határában Sikátor-pusztán őskori leleteket (AR. IV: 204.), Ubald-pusztán pedig középkori leleteket talált Kralovánszky Alán (AR IV: 238.). 0 Fiszfa = fűzfa (Salix), nedves helyen növő barkás virágzatú hajlékony vesszejű fa vagy bokor. A láprétek beerdősülésének első jele az egyre jobban elszaporodó hamvasfűz. 1 Cziglér: első emlékünk a helység nevéről 1397-ből. Chygler alakban őrzi meg ez az adat a puszta nevét. A Csákok nemzetségéből való Csigléri Frankok birtokában volt (Károly, V:38.). '

2 Török halom — Károly feltételezi, hogy itt a domb alatt régi templom vagy kúria romjai vannak. (V: 39.) 63. Ondód 1. Ondód vagy Pusztavám a hozzá csatolt Nána pusztával egy helységet képez. Fejér megyéhez, sármelléki járáshoz tartozik, a főszolgabírói hivatalnak székhelye Moór mezővárosában. 2. A helység, melyben többnyire német, néhány magyar és néhány tót ajkú katolikus, ágostai, református és izraelita hitvallású családok laknak, országszerte Ondód

1 vagy Pusztavám

2 név alatt ismeretes. Hozzá van még csatolva egy 66 zsellér házból (Taxháuser) álló kis falucska Puszta Nána

3 név alatt, administrationalis tekintetben Ondód községhez tartozandó, mely név csak a környéken ismeretes.