Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
3 Jézustársasági szerzet = jezsuiták. Ld. Szentágota/3. jegyzetet! 4 Károly szerint Fejérkövi István királyi helytartó és nyitrai püspök 1593-ban adományozta Perkátát több nemesi családnak, köztük a Török testvéreknek. Tőlük vette meg Perkáta birtokát Gorup Ferenc novii püspök, és ajándékozta 1662-ben Szentágotával együtt a győri jezsuitáknak. Perkáta 1774-ig maradt jezsuita birtok (Károly V: 81.). Ekkor a Győri grófok kapták meg. ök telepítették ide a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket. 5 Ürü — ötörök eredetű szó, herélt kost jelent. 62. Nádasdladány 1. Nádasdladány község fekszik buda-pesti kerület, Fejér megye, sármelléki járásban, a megye szélén, — határos Veszprém megye Eősi községgel nyugot felől. 2. Kétféle néven említtetik u. m. Sár Ladány és Nádasd Ladány? Országszerte inkább Sár Ladány néven ismeretes. 3. 1859. évig volt Sárladány. 1851. évben n. méltóságú gróf Nádasdy Lipót őexcellentiája gróf Schmideg 2 családtól örök áron megvevén, 1859-ben nevét Nádasd Ladányra változtatta. 4. A község írott emlékekből legkorábban említtetik 1543-ban. :1 5. Leginkább népesedett'' Veszprém megyéből a Bakonyban fekvő falvakból. 6. A község 1543-ban hiteles okiratok nyomán Ladányi Kristóf birtoka volt, a Ladány nevet birtokosától vehette, vagy megfordítva, Ladányi Kristóf nevét Ladánytól származtathatta. 5 — Sár nevét nyerte határán a Nádor csatornán keresztül folyó úgynevezett Sár vizétől, — Nádasd nevét vette Nádasdytól. 7. A község határában előforduló topográfiai nevek: a) Két folyóköz a helység szélén keletre fekvő lapály, melynek mindkét oldalán folyam volt. Az egyik a még máig is ott folyó Malom-csatorna, a másiknak pedig csak a medre látható. A két folyóköz hagyományok szerint régenten a Csilléri lakosoknak káposztáskertje 6 volt. b) Sárrété hajdan posvány, most mintegy 15 dűlőre elosztott rét és legelő síkság, mely részint urasági, részint községi birtok. E földön foly keresztül a Nádor csatornán a Sárvize. 7 c) Jenő nádas, egy része pedig legelő, Veszprém megye szélén lévő róna. — Jenőnek neveztetik, mivel a hagyományok szerint a helyen Jenő nevű falu 8 feküdt, a Malom csatorna jobb partján. d) Cseraljai dűlő szántóföld, nevét a mellette fekvő Ösi községhez tartozó cseres erdőtől vette. e) Kalfő magos hegy, melyen gróf Schmideg családnak szőleje volt, most ligetes erdő. A hegy alatt északról vízmosásos lapály. f) Völgyi dűlő teknő alakban elnyúló lapály, egyik oldala (a keleti) emelkedettebb — a községi lakosok kenderföldje. g) Magtári dűlő urasági birtok, szántó, nevét az ottlévő urasági magtártól kapja, régenten Borjúmező nevet viselt. h) Kápolnai dűlő szántó, a temető melletti síkság, a temetőben lévő kápolnáról neveztetik. i) Bakon völgy hegyes-völgyes erdő, itt feküdt hajdan Zerje Bakony 1 ' nevű falu, hol a templom helye kőmaradékokban, valamint a temető még ma is látható. k) Szürüskerti dűlő Az uraság szürüskertje mellett közel a faluhoz, síkság, szántóföld. 1) Fisztó a falu mellett, eddig kaszáló, ez idén szántó, hajdan nagy fiszfák 10 körítették — benne egy kis patak forrás, ahonnét neveztetik Fisztónak. m) Középdűlő szántó, közép azért, mert mellette jobbra és balra a volt jobbágyok egy dűlőföldje nyúlik. n) Sörtető szántó, volt jobbágyi birtok, a középdűlő mellett délről egy kevéssé emelkedettebb hely. o) Vízéri dűlő: szántó, volt jobbágyi birtok, vízérinek neveztetik, mert ezen alul — közelibe — van a Fisztón fakadó forrás, p) Országúti dűlő: a sz. fejérvári útra dűl, volt jobbágyi birtok, r) Erdőalja szántó, a csilléri kiserdő alatt fekszik. s) Kis Csillér régi neve Cziglér, n a hagyományokból értesülve, hajdan azon helyen Cziglér nevű falu feküdt, most erdő. t) Pálföld irtás szántó, gróf Schmideg Pálról vette nevét, róna. u) Zálogos a Malom csatorna jobb partján, nádas tó.
