Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

17. Savanyukúti dűlő a kisdombi dűlőn alól délre nyúlik a csurgókeresztesi út mellett, jó szántóföld. E földön mintegy 60 év előtt savanyú vízforrás fedeztetett fel, az uraság mulatóhelyeket állíttatott, de azokat csakhamar elpusztította. A márványkút áll, de vize — miután 1858-ban egy sokkal jobb forrás fedeztetett fel —nem használtatik. 18. Bekeríttyi dűlő. A falu felett északról túrózsákszerűen sarkallik a vízgáthoz, mely a Poza és Gaja vizeket egyesíti, s aki idáig jutott, másképp nem szabadulhat, hacsak a vizet át nem gázolja. Bekeríttő nevét innen vehette. 19. Közép-bckeríttyi dűlő ama mellett keletről, kijárása szinte elzárva az alsó részen. 20. Felsőmalom-dűlő. A Póza folyó nyugati partján a falutól északra az iszkaszentgyörgyi határra dűl. Egy malom van a dülő mellett. Neveztetik még e dűlő Kákási dűlőnek is, a rajta volt hajdan kákát termő, a Poza által képzett tótól, mely ma már széleiben csak sást terem s kenderáztatónak használtatik. A vizben 2—3 fontos pontyok nőnek, a kenderáztatáskor azonban a tóból a gyér vizű folyóba menekülnek, s elfogattatnak. A kender szagától a hal elvész. 21. Malomszeri dűlő a Poza keleti partján az iszkaszentgyörgyi s Atya-pusztai határokig terjed északra. 22. A falu alatt keletről káposztások közt folyik a Poza folyam, mely az iszkaszentgyörgyi határban fakad: ettől keletre a Gaja nevü vad patak, mely a Bakonyból csergedezteti vizét, s néha ártalmasán árad; a Czene vize, mely Moha és Keresztes közt határt alkot, a moóri erdőkből. Szomszéd községek keletről Keresztes, északról Csurgó, északnyugatról Iszkaszentgyörgy, nyugatról Csoór, délkeletről Sz.fejérvár városa, melyekbe a faluból rendes közlekedési út viszen. Szomszédos puszták: északkeletről Igar, északról Atya. Kelt Mohán, 1864. augusztus 10. Feljegyzetté. Pap Károly községi jegyző Jegyzetek 1 Nevével először a XIII. században találkozunk. XIV. századi birtokosai az Ugaliak voltak. A következő században a Szentgyörgyiek és a Batthyányiak birtokában találjuk. A török után földesura az Eszterházy, ill. Amade-család volt. A XVIII. század végén a Bajzáth-család vásárolta meg, majd végrendelet alapján báró Bajzáth Ágnes, pázmándi Kempelen Gyuláné örökölte. 2 A telepítés közelebbi adatait nem ismerjük. 1700-ban 25 magyar család települt be. 3 moh = moha (Bryophyta), virágtalan, legegyszerűbb száras vagy hajtásos növény. A földön mintegy 20 ezer mohafaj él, ebből a mai Magyarország területén kb. 600. A mohák többsége nedvességigényes. A mai Moha környékén is igen sok mohafaj él. 4 A sáskáknak (Caelifera), az egyenesszárnyúak rendjébe tartozó rovaroknak KözépEurópában mintegy 70 faját tartjuk számon. Mivel a sáskák mind növényi táplálékkal élnek, napi táplálékigényük igen tetemes, számos fajuk — főleg tömegesen — roppant károkat okozhat a mezőgazdaságban. Mivel a sáskák tenyészőhelyei a mocsaras rétek, a vadvizek, Moha környékén életfeltételeik adottak. Az említett alkalommal valószínűleg valamelyik itt élő fajuk szaporodhatott el kedvező időjárási viszonyok következtében. 5 Malom — az ország malmainak egy része a földesurak saját kezelésében volt. A többit tiszttartók, parasztemberek, sőt kisföldű, vállalkozókedvű zsellérek bérelték. Alkalmas helyen csoportosan, egy községen belül is nagy számban létesítették a malmokat. G jus glatium = helyesen ius gladii, pallosjog. Feudális viszonyok között a király által a vármegyéknek, a szabad királyi városoknak és a főuraknak adományozott bíráskodási jog, amely halálbüntetés kiszabását és végrehajtását is engedélyezte. A községi jegyző véleményével ellentétben Mohának nem lehetett pallosjoga. 7 deserta = puszta, pusztatelek (előfordul sessio deserta, terra deserta formában is), így nevezik a jobbágy halála, elköltözése vagy elbujdosása miatt lakó és épület nélkül maradt telket, vagy az olyan telket, amelyiken lakóház volt ugyan, de lakója nem tudta megművelni földjét és így a tartozékok álltak pusztán. A pusztatelket a földesúr általában kisajátította. 8 folyamot mond az ér, vízfolyás, patak helyett is. 16 Fejér megyei történeti évkönyv 11 241