Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

57. Mór 1. Moór községe Fejér megyének sármelléki járás moóri kerületében fekszik, s ezen kerületnek székhelyét képezi, s a Vértesnek nyugoti hegyorma alatt fekszik. 2. Ezen községnek csak egy neve él most, ide tartoznak azonban Csóka, mely közigazgatási tekintetben külön községet képez, úgy Vajai, Árki, Dobos, Timár s Tőrös puszták.

1 3. Ezen községnek más helynevezése ezelőtt nem volt.

2 4. 1440. évben Erzsébet magyar királyné által Rozgonyi Istvánnak, Rozgonyi László fiának adományoztatott a csókakővári uradalom, melyhez következő községek s puszták tartoznak: Igar, Csurgó, Szenner, Veleg, Sikátor, Timár, Apostag, Moór, Vaja, Váralja, Orond, Csákberény, Zámor, Kerekszenttamás, Boldogasszony Kápolna, Szilva apát fája, Forna, Szentmiklós, Pátka, Ópátka, Csala, — mindezek Fehér megyében, Veszprém megyében pedig Tés, Dudar s Sárkány. 1662. évben Moórott 42 ház volt, s mind magyarok voltak a lakosok. 1786-ban a zsellérek már mind németek voltak kik is a törököknek a kiűzése után Bajorországból és Württembergából jöttek be. 1691-ben ezen csókakeői uradalom adományoztatott báró Hochburg családnak. 1696-ban épült is a Capuciunus

:i zárda. 5. Mint már fentebb említve lett, ezen községet kezdetben magyarok lakták, s 1768-ban jöttek be Bajor s Württemberg királyságból a jelenlegi német ajkú lakosok/

1 6. Ezen község neve eredetéről bizonyosat kinyomozni nem lehet. Németek ugyan ennek eredetét a német szó — Moór — után akarják következtetni, mely a Sárrétből vagyis posványból származna, — de az valószínűséggel nem bír, mivel már 1440-ben Moórnak neveztetett, akkor mikor még a német lakosságnak híre sem volt. 7. E községben előforduló topográphia- nevek a következők: Strass-Ried szántóföld, az országút mellett'' fekszik. Waldwiesen hajdan kiserdő volt mellette. Látóhegy: szőlőhegy ezen megnevezése onnan vette eredetét, mivel hír szerént ott még a rómaiak idejében sáncok voltak, melyeknek nyoma még ma is látható, és ezen szőlőhegynek két dőlője- és egy szántóföldi dülő is: Ried ober der Schanz, Ried unter der Schanz és Schanzen Ried név alatt most is ismeretes. Kiskutér rét. Neveztetik igy, mert kis forrás van benne. Siebenbründfeld neveztetik így, mivel hét forrás van benne. Nagy forráscher Ried szántóföld, nagy vízforrás van benne. Dávidgebirg, szőlőhegy. A Látóheggyel ugyan azonos, kapta nevezetét az akkori Dávid nevű megyei alispántól. Meredekried, szántóföld, mert meredek a fekvése. Békástó, szántóföld, laposban fekszik. Azért neveztetik így, mert hajdan ott tó volt. Aranyhegy, szőlőhegy, mert jó termő. Konyhahegy, szőlőhegy, mert közvetlenül a Csókái község mellett van. Cser és Czipóhegy, erdő, mert cipó-forma dombságú. Rókahegy szőlőhegy. Hajdan erdő lévén, ott sok róka tanyázott. öreghegy, szőlőhegy, mivel legrégebben van szőlővesszővel beplántálva. Moór Csóka szőlőhegy, a csókái s vajali határ közt fekszik. Vértes erdő, mint ilyen közönségesen ismeretes. Vajai-puszta

6 mely közvetlenül Mórral határos, s közigazgatási tekintetben is ide csatolva van. Vajai Nagy Forrás szántóföld, mivel nagy vízforrás van benne. Fleischhacker Ried szántóföld, mivel ezelőtt az urasági mészárszék haszonbérlője birta azt. Lerchenfeld szőlőhegy, mivel kiültetés előtt ott sok pacsirta volt. Steinriegel szántóföld, mivel annak derekán köves s murvás dombok vannak. Sandhügel szántóföld, mivel dombos fekvésű s homokos. Theresienhügel szőlőhegy, mivel Lamberg Teréz grófnő birtoka volt. Altgebirg Mórott a legrégibb szőlőhegy. Hermáni Gebirg szőlőhegy. Neveztetik így, mert Hermann napján lett kiosztva. Longinus Gebirg szőlőhegy. Neveztetik így, mert Longinus napján lett kiosztva. Ezen két szőlőhegy, másképp Pohárhegynek is neveztetik, mivel a kiültetés előtt a vállalkozók egy pohárból húzták a sorsjegyeket. Árki puszta, melyben hajdan lakosok is voltak, azonban azok onnét kivándorolván a házak leromboltattak, de a templom még most is fenn áll. Markusgebirg szőlőhegy. Neveztetik így, mert Márkus napján lett kiosztva.