Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

3. Nem tudatik. 4. A fent említett puszta határában előforduló topográfiai nevek a következők, u. m. 1. Kövecses dűlői szántóföld — (Stein Ácker Ried). 2. Házfolyások (Orts Ried) 3. Tót földek (Slowaken Ácker) 4. Burgerspitz 5. Kakasrét 6. Peterberg 7. Hosszúhegy 8. Kleinerbuchwald 9. Langerbuchwald 10. Salczbaden 11. Altér Buchwald 12. Zámolyer bükk 13. Csákvárer bükk 14. Batona 15. Grosse Ansichí 16. Kleine Aussicht 17. Abbrenierberg 18. Vigyázó (?) Itt megjegyeztetik, hogy a 4. számtól egész a 18. számig elősorolt helynevek mind erdőségi részleteket képeznek, de hogy honnét és miről bírják elnevezésüket, nem tudatik. 19. Kortsmárosföld (Wirthsfeld), ez utóbbi a kőhányási korcsmához tartozik, s a kortsmáros bírja haszonbérbe — tehát kitetszik, hogy a korcsma miatt kapta ezen elnevezést „Korcsmaföld". Végre, minthogy jelen összeírásba a legkisebb helynevek is felvétettek s e tekintetben semmi magyarázó adatok már ki nem meríttethettek, annak következtében a helynevek összeírása ezennel berekesztetik. Kelt, Kozmán, 1864. május 23-án. Felber Franz Kindl Richter Jegyzetek 1 Erre vonatkozó középkori adatok nem ismeretesek. Károly feltételezte, hogy Gesztes vár tartozéka lehetett, így viszonyai is Geszteséhez hasonlóan alakultak. Utóbb a csákvári uradalomhoz tartozott, így Eszterházy birtok lett (IV. 305.). 2 1739-ben szlovákok és németek jöttek. 1744-ben 45 családdal kötött szerződést a földesúr, gróf Esterházy. :í Házfolyás = összetett szó, előtagja a ház szó, utótagjában a folyik ige „megy, halad, fut" értelmében. Házfolyás az a szántóföld, mely a házak építési irányának folytatásában van, — a házsorok melletti dűlő. 4 Lábas bükkös erdő = magastörzsű bükkfákból álló élő erdő. Az „élő erdőben" a faizás joga mindenkor megmarad a paraszti lakosság javára. 5 Tilos-bükk-erdő — fenntartotta a latin silva prohibita, vagyis tilalmas erdő fogalmát. Eredete: a XVI. századtól a majorsági gazdálkodás kiteljesedésével a földesurak új jövedelmi forrásokat igyekeznek maguknak biztosítani. Ekkor vált rendszerré, hogy a földesúr a községek határaiban lévő erdők egy részének használatától eltiltotta parasztjait. A tilalmas erdőkből épület- vagy tűzifa kivágását (faizás = lignatio) vagy egyáltalán nem, vagy csak díjfizetés ellenében engedték. 50. Kuldó 1. Fekszik tekintetes Fejér megyében, a bicskei járásban, budapesti kerületben. Eredetéről ily rege áll: Hajdan valamely tóth ajkú családapa megtelepedve a szomszéd Gyúró helyen, az ő neve György (tótul Gyúró lévén), a nevekedő és népesedő hely is az ő nevéről vette elnevezését. A családapa egy fiát átszállította Kuldóra, s ezen átküldésről nem a mostani név szerinti Kuldónak, hanem Küldőnek neveztetett.

1 Mikor változott mostani nevére, homály fedi. Fekszik ezen község Gyúró szomszédságában, határát észak és nyugotra ugyancsak Gyúró határa, jelesen Tárnok, délre Tordasi- és Kálózi-puszta, nyugatra Vaál