Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

mezővárosa határaik környezik. Kuldó határát és községét a két helység közt szakadatlanul csergedező folyam

2 hasítja s választja el. A helvét vallásúak a gyuróiakkal egyesülten egy sz. egyházba járnak, oskolájuk ellenben Küldőn van, a tanítói lakkal összeköttetve. Mint említtetett, hajdani elnevezése Küldő volt. Népesíttetett Kónya, Lázár, Tóh, Boróczki, Sebők, ös családok, részint más helyekről ideházasodottak által, kik mindnyájan magyar ajkúak. Határának részenkénti elnevezései: napkeletről Kiskúti, Forrást, Somosi, Erdőmelléki, Galagonyási, Szőlők aljai, Rétredűlők, Feketecsárdai, Középúti, Temetői, Kertek aljai dűlők. Itten feküsznek egy tagban a kaszáló rétek, melyeket két részre hasít ugyan a malmokról jövő víz-csatorna. Van (még eddig) füvös legelője egy vonalba, van 107 hold erdeje, de melyet báró Patonay Horvát család bír. Szőlőhegye Szarka-májj név alatt, melyet a kocsiút két részre oszt. A napkeleti neveztetik Csillaghegynek, a nyugoti Szarkamájnak; a szomszéd Tordasi heggyel egy vonalban van. Másik szőlőhegye Üjjhegy név alatt, ez a gyúrói határra dűl, északra fekszik. Van a község végén (napkeletre) a község által épített kő bolthajtású híd,

3 a víz csatorna és a Budára vezető országúton a Tttes megye által építtetett fahíd. Jelenleg van 44 jó állapotban lévő és szép házfolyással vagy kerttel bíró ház és egyéb gazdasági épületek; a szőlőhegyeken vannak fennálló borházak/' Kelt Kuldón, 1864. május 16. Deme Áron jegyző által Tóth István bíró, Kónya Károly esküdt, Tóth József esküdt Lázár János esküdt Jegyzetek 1 A „rege" alapvető ellentmondása: az oklevelek tanúsága szerint Kuldó sokkal régibb Gyúró községnél. 2 Folyam = itt a Szent László-vízről van szó, tévesen folyamnak nevezve. 3 A Fejér megye területén lévő hidakat 1766-ban, majd utóbb 1818-ban is összeírták. A későbbi összeírásban sem szerepel még „a kőbolthajtású híd" (FmL Acta Pol. 3—114/1818.). 4 borházak = présház, pincével. 51. Kuti 1. Kuti község fekszik Fehér megyében, móóri kerületben, sármelléki járásban. 2. Ezen község egyedül Kutinak neveztetik. 3. Hajdan se volt más neve, mint jelenleg. 4. A helység mintegy 1750-ben alakíttatott

1 tudomásunk szerint. 5. Lakosai bevándorolt tótok

2 s németek, akiknek eredetéről semmiféle tudomás nincsen. Jelenleg németek lakják. 6. A község határában előforduló többi topográfiai nevek ezek: a) Dűlők: — Burok, Szent egyházi, Kert, Közép, Macska-völgy, Kocsmaföly, Róka. lyik, Szarkás, Konyha, Kuti dűlő és Sztegyházi urasági tábla — majorral együtt, Hajagosi tábla. b. Hegyek

\Balyosi és Buroki hegy. c. Erdők: Szarkázó tilos, Alsó erdő, Murva gödör, Buroki erdő, Felső erdő és Magyal. 1 d. Legelők: Csoóri határi nagy mező, Csonka cser, Csapás. e. Völgyek: Hidegvölgy. f) Szőlő: 4 dűlőre osztva: Alsó — Közép — Felső- és Kisházi dűlő. Megjegyzendő, hogy a helységben három kút vagyon és egy forrás, ami a szükségre elegendő vizet ád. Kelt Kutiban, 1864. június 25-én Hülber István biró Müller jegyző