Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Kállay István: Az 1704. januári székesfehérvári kongresszus

A legnagyobb gondot a városnak a szabad királyi kiváltság visszaszerzése okozta. Már csaknem 10 éve folyt a harc a kamarai adminisztrációval, mely nehezen mondott le a szépen fejlődő város közvetlen irányításáról. 1703-ban Schmidt Mátyás városi jegyző több alkalommal járt ez ügyben Bécsben. Először februárban küldte a tanács az udvarhoz a telekkönyv megszerzése (hogy az adót ki tudják vetni) és a városi privilégium visszaszerzése céljából. Másodszor júliusban járt az osztrák fővárosban.

13 A több mint egy évtizedes harc 1703-ban járt eredménnyel: a bécsi kamara november 7-i leirata értesítette a magyar királyi kancelláriát,, hogy a város visszakapja kiváltságát, visszaállítják bíráskodását, valamint vám és adó tekintetében a többi szabad királyi városok helyzetébe helyezik.

14 A város 1702-ben 4468 ft katonai adót fizetett. A tanács feljegyzése szerint a kivetett adó a polgárság anyagi erejét messze meghaladta, a városi pénztárt a katonai szolgáltatások teljesen kimerítették. 1703 januárjában Pfeffershoven tábornok újabb 1447 Ft porciópénzt kért a várostól. A bírók és a tanács válasza szerint a polgárság teljes romlása nélkül ilyen nagy összeget nem tudtak előteremteni. Kérték, hogy kapjanak haladéKot, ne alkalmazzanak katonai végrehajtást.

15 1703 márciusában nyolc újoncot állítottak ki Batthyány Ádám hajdúezredébe.

10 Vánosy Lőrinc harmincados az év nyarán azt jelentette a kamarai adminisztrációnak, hogy a hidak olyan rossz állapotban voltak, hogy a Székesfehérvárott tárolt kincstári lisztet és búzát nem tudták Budára szállítani. 50 szekeret kért a hídfák szállítására." A kincstári liszt és búza Budára szállítása már a háború előzménye volt. Az előzmények között említendő, hogy a 200 főnyi császári katonaság 1703 májusában elhagyta a várost. A kapuk kulcsát a tanács vette át. Pirkadattól alkonyatig nyitva tartották, nyitáskor-csukáskor egy-egy tanácsos volt jelen. A tanács Nogler Jánost nevezte ki városi őrmesterré, ő lett a városi őrség feje. A kapunál 24 órás szolgálatot tartottak, nyitáskor volt a váltás. Utána az őrség a tanácsházához, a Parádé-térre ment. A kapunál jövő-menőket megvizsgálták (hová mennek, meddig maradnak, passzusuk rendiben van-e). Az őrség kiadásait a városi pénztár fedezte.

18 A június 8-i határozat szerint nyáron este 9, télen 8 után, mikor a Szent István templomkan elharangoztak, mindenkinek nyugovóra kellett térnie, a házakat, pincéket be kellett zárni.

19 Október 3-án Vánosy Lőrinc és Retl Frigyes harmincadellenőr a pénztárukban lévő 1040 Ft-ot nem merték a kamarai adminisztráció előzetes nyugtája nélkül Budára küldeni, mivel arról értesültek, hogy a kurucok .,Vácot elfoglalták és hidat készülnek verni a Dunán, a pénzszállítmány sorsáért ilyen veszélyes időben felelősséget nem vállalhatnak". Az adminisztráció nyugtája október 6-án érkezett meg, a pénztári készletből 600 Ft-oi a kamara által küldött rác kapitánynak, a többit a kamarai huszárnak adták át, Budára való továbbítás céljából.

20 1703 októberében a bíró és a tanács jelentette a budai kamarai adminisztrációnak, hogy 20-án este hét órakor a Palotavárosban összetűzés támadt a magyarok és a rácok között. A tumultusban egy magyar borbély egy rác polgárt halálosan megsebesített, aki meg is halt. A tanács a tettest letartóztatta, ellene büntető eljárást indított.

21 Novemberben került először szembe a tanács azzal a kérdéssel, hogy csatlakozik-e vagy ellenáll-e a kurucoknak. A november 9-i ülésen a tanács az ellenállás mellett döntött, minden polgárt és lakost a város megerősítésére hívott fel. A december 11-i bejegyzés szerint ,,a magyar, rác és német