Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Zinzendorf Károly 1429-től kezdve tud Jenőről (IV: 259.). Neve a Jenő-törzs idetelepített töredékének emlékét őrizte meg. A székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárának iratai között személynévként többször is előfordul. 1440-ben: Ienew-i (Érszegi, FMTÉ 5: 169 221), 1517-ben Jenew-i (Érszegi, FMTÉ 5: 311/253) formában. 1535-ben Fejér megye alispánja Jenyew-i Benethe János (u.o. 5: 258.). A török kiűzése utáni birtokosa Komáromy Zsigmond volt (Farkas G., FMTÉ 5: 175.). 45. Kajászó Szentpéter 1. Fejér vármegye, bicskei járás, vaáli szolgabírói hivatal. 2. A községnek csakis a fenti egy neve

1 él most, s országszerte is ezen ismertetik. 3. Turóczy Magy. tört. ugyan említi, hogy községünk azelőtt Keveháza?, azután Keázó és végre a mai Kajászó nevét nyerte, de erről a köznép hagyományképp semmit sem tud. 4. 1666. évben, amikoris királyi adományképp nyerték Szentpétery István és Ferenc testvérek I. Leopold királytól. Hogy akkor valóban Kajászó Szentpéter nevet viselte-é vagy hogy az előbbi Kajászóhoz tulajdonosának ,,Szentpétery"-nek neve később ragasztott, a tekintetes megyénk levéltárában (mit helybeli közbirtokos tekintetes Szombathy Sámuel úr ott letéve állít) létező donatio-levél világosan megmutatná. Azonban kezeinknél lévő adatok, mint a néptelenítő levél, mely az 1715. évben állíttatott ki és ezen záradékkal van ellátva: „Dátum ex generáli Congregatione nostra in Libera Regia Civitate Albensi celebrata Feria sexta proxima ante Dominicam Quartam post Festum Ssimae

:! et Individuae Trinitatis Anno Millesimo septingentesimo Decimo Quinto". Ügy nem különben reformata eclesiánknál létező úrvacsorája kiszolgáltatásához szükségelt aranypohár talpazatára ezen szavak vannak vésve: „Kajászó Szentpéteri Reformata Eclesia pohara. Renováltatott anno 1716. die 10 novemberis." 5. Hogy községünk honnan népesíttetett

4

, arról bizonyos okirat nem létezik, hanem a nép állítása szerint elődjeink

5 Komárom megye Bókod községből szállíttak a fenti szállítólevél kiadásakor. 7. A községben volt hajdan egy Kolostor, melyet némelyek úgy állítanak, hogy paulinus barátok

6 laktak, és ezeknek kiűzetésök után jutott volna Szentpétery Istvánra és Ferencre, mely kolostornak romjaiból egyéb sincs, mint egy nagyszerű pince kőből, — ez erős tölgyfa ajtóval van ellátva minden vas nélkül, — és ez a községnek közepén létezik. — Továbbá nevezetességet érdemel a község mellett keletre létező úgynevezett Vasdomb, mely egy négyszöget formál, és mintegy 10 öl magassága van, melynek oldalai ásatásánál urnák, csontok és kővé vált csigák találtattak. Úgy nemkülönben némely helyen több ölnyi mélységre vegyes hányt föld találtatik. Űgyszinte említésre méltó az úgynevezett Mákos-dülő

1

, mely ugyancsak mintegy 10 évvel ezelőttekkel osztatott fel mint legelő illetőség, egy része a közös legelőből. Nevét az ott lévő Mákos völgytől vette, hol is a nép állítása szerint ezen név attól származott, minthogy azon völgyben tagosztály előtt csak mák termesztetett. Mely dűlő mintegy 60 évvel ezelőtt szőlőnek fordíttattatott. Ezeknek ültetése és ásása alkalmával több kövek, melyek épület alapjai lehettek, hányattak ki, de még mai napig is több metszett köveket, szobrot is találnak. És véleményem szerint, minthogy a Felső Szentiványi puszta határa szélén ezekkel egyvonalban egy Puszta templom romja áll, igen hihető, hogy ott valaha telepítvény létezett, mert ezen érintett templomrom mellett a múlt években az útnak árok nyitása alkalmával az árkolatban urnákra és ... lábnyi nagyságú és y

2 hüvelyknyi vastagságú fekete cserépzsindelyekre akadtak, mik arra mutatnak, hogy ezen rom körüli hely temetkezési helyük is lehetett. Továbbá magyar történetíróink közül pedig többen ezen Mákosvölgyet jelelik ki „Keve" vezér sírhelyéül

8

, amiről a néphagyomány azonban semmit sem említ. Ehhez keletre esnek a Külső- és Belső Martonyi dűlők, ezekhez pedig északra a Külső- és Belső Tordasi dűlők, mik azonban a határos községektől nyerték elnevezésüket. Ezen utóbbihoz esik északra Külső- és Belső Ürgetelek, — mely elnevezést hitető, hogy attól nyerte, minthogy északról és nyugatról a legelő keríti, és ezen magaslaton mai napig is igen sok ürge tenyész. — Rétjeink pedig fekvésüktől u. m. Alsó- és Felsőrét nyerték elnevezésüket. — Többi szántóföldjeink u. m. Rétre dűlő — nevét magával hordozza, Fecske-dűlő, minthogy ebben azelőtt nagy vízmosás volt, parti fecskék

9 tanyáztak benne, nevét ettől vette. Pusztakúti és Pusztakút lapos egymás mellett. Az első, minthogy abban puszta15 Fejér megyei történeti évkönyv 11 225