Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

-kút volt, a másik pedig mellette, minthogy lapályosabb, a puszta-kúttól nyerték nevüket. Ercsi dűlő, ezen pedig még tagosztály előtt a szomszéd községnek Ercsibe járó útjok volt, és végre Pettendi dűlő, minthogy a pettendi határra dűl. — Ezekhez északra esik az úgynevezett Gubahegyi szőlő — ezt pedig, minthogy ezen tájt erdőség borította, még mintegy 70—80 évvel ezelőtt, az ott termett sok gubacsról

10 nevezték el. Ehhez keletre esik Sárgadombi-dűlő, nyugatra pedig a Pázmándidűlő, mik szinte magokkal hordják neveiket, mivelhogy az előbbi talajától

11

, a másik pedig a vele határos Pázmánd községtől nyerte nevét. Végre: Vargatói, Keskeny, Hatöles, Erdő és Verebi dűlők u. i. az első minthogy tó, illetőleg nagy vízállás volt, de most már mintegy 20 év óta végleg betelt iszappal. A tó nevét, a Varga nevet, pedig — minthogy tagosztály előtt egy varga mesterember földje dűlt oda, kinek lova bele is fúlt, — nyerte. A többi dűlők pedig u.m. Keskeny, Hatöles, Erdő- neveiket magukkal hordják, Verebi pedig, minthogy verebi határra dűl, nevezetét is onnan nyerte. Kelt Kajászó Szentpéteren, 1864. május 12. Mezey István jegyző Jegyzetek 1 A legrégibb ismert okleveles emlékünk a község nevéről 1377-ből van, Nobiles de Zenthpeter, 1491-ből: Kayazozenthpether (Csánki), de utóbbi felváltva Zenthpeter-rel (ld. Érszegi, FMTÉ: 5. 291/247, 306'252.). 2 Keveháza nevének említése 1271-ből: Keve azoa (aszó = völgy) (Fejér, V. I. 129, 171.), 1337-ben Keve azoa vagy másképpen Zenthyvan helységet Druget Vilmos bérbe veszi a nyúlszigeti apácáktól. Anonymustól kezdve Thuróczi, Kézai Simon, Bonfini is említi Pesty Frigyes szerint a történeti regék közt, tudva azt is (pl. Bonfini), hogy Kajazuevulg (Kajászóvölgy)-ben temették el Keve vezért, s ezt a helyet a magyarok most is Kajazonak nevezik. „A személynév (Keve) tehát Anonymusnál, Kézainál: Cuve, az aszó szó Bonfininál van jobban fenntartva. Arany János „Keveháza" címet ír egyik szép költeményének homlokára. (A helynevek és a történelem. Bp. 1880. 18—19.) Ld. még: Móra M.: Kézai Simon. Fejér megyei Szemle 1966: 1—2. 229—230. — Juhász József: A baracskai Jupiter oltárkő és Köveaszó (Keveháza). SzSz 1934: 75—80. Neve Keveháza alias Kajászó, még 1865-ben is (Fejér m. Főisp. ir. 191/1866.). 3 ssimae = sanctissimae rövidítése. Az idézet: „Kiadatott Székesfehérvár szabad királyi városában a mi megyei közgyűlésünkben, melyet tartottunk Szentháromság vasárnapja utáni negyedik vasárnapot megelőző pénteken, az 1715. esztendőben." 4 1714-ben települt, 1715-ben Bókodról jöttek ide telepesek (Nagy L., AR. II. 77.) 1720-ban nemes faluként említik. 1753-ban 16 compossessor bírta, köztük 2 katolikus, a többi református. A lakosok 1710 táján telepedtek meg, vegyesen, de a reformátusok vagyonosabbak voltak és prédikátoruk is volt 1714-től (Károly III. 24.). 5 eldődjeik = elődeik, nyelvújítási szó, elvonással keletkezett az elő névszó eldődi (hajdani, régebbi jelentésű) származékából. 6 Fényes Elek szerint is a pálosoknak volt itt egy kolostora, ennek romjaiból maradtak fenn a pince és az alapfalak (Magyar Ország ismertetése. 1865. I: 121.). 7 A XVII. századtól kezdve a legelterjedtebb kerti haszonnövény a káposzta, esetleg a répa, hagyma mellett a mák. Erre utalnak a régi dűlőnevek is. 8 Károly János is a Kajászó völgy északi részén, a Baracska és Kajászószentpéter között elterülő Szent Iván pusztán talált romokkal azonosítja a mondabeli Keveházát (IV: 263.). 0 Parti fecske = Riparia riparia. A legkisebb európai fecske. Csapatosan jár táplálék után és telepesen költ. Többnyire vizek felett vagy vizek közelében rovarászik. (Európa madarai. Bp. 1969. 184.). 10 guba — gubacs = tölgyfagubacs is. Itt azelőtt valószínűleg tölgyesek álltak. 11 márga.