Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 Közbirtokossági hely volt. A birtokosok zöme Baracskán lakott, onnan műveltette földjeit. Közbirtokossági bizottság kezelte a közös pénzt, és évenkénti ülésein kiadta a csárdák, húsmérés, fatelep bérletét. 2 A XIII. században hallunk róla először, amikor is a királyné birtoka volt (Kárelv IV: 257.). 3 A XVII. században betelepültek egy része rác nemzetiségű volt, Dienes Dániel és Haszan iszpaha együtt hozták be őket (VEAB: 192.). I ötödfélszáz = 450. 5 usus = úzus, a latin usus — használatában áll, él vele — értelemben. (i Latyakmajor — ma Harmatos puszta, de a múlt században Keserűvölgyi majornak is nevezték. 7 Pempő = pép szóból, itt a népnyelvi pempöl = pancsol, dagaszt értelemben. Mivel ez egy párszáz méteres vízgyűjtő vége, melynek levezetése nincs, a hely mindig ingoványos. (Fürész Gyula szíves közlése.) '- Gurgyó — ld. 98. Velence 14. sz. jegyzetet. ..Semmi helyi magyarázat a névre nincsen. Azonban van benne egy barlangnyílás, mely a nép szerint a török időben elvezetett a bekötő út végéig. Tény az, hogy kb. 120 cm magas a nyílás és mélysége 6—8 m lehet. Előbbi feltevésnél valószínűbb, hogy a lakosok hordták el innen a földet." (Fűrész Gyula szíves közlése.) 9 rá viselik magukat = szembetűnően rajta van, magán viseli (Pest) jellegét, mind szokásban, mind erkölcsökben. 10 hajómalmok a Dunán. II Bronzkori emlékek mellett a Göböljáráson 2 római mérföldkövet, cserepeket, faltörmelékeket találva megállapították, hogy római őrtorony állt ott (SzSz 1932. 1—3:6, 1935: 85. 95. FMRT 6.). 12 A költői hajlamú ifjú ,,Szívvirágok a magyar nép számára" c. verses könyvében (Pest, 1862) emléket állít szülőfalujának Iváncsának is. 44. Jenő 1. Fejér megye, budapesti kerület, sármelléki járás, Jenő község. Ugy a vidék e részén levő falvai csoportozata „Sármellék"

1 közös név alatt ismeretesek, minthogy a nagykiterjedésű Sárrété

2 közelében feküsznek. 2. Jenő szőlőhegyi község

3 a 18. század közepe táján még erdőség volt, akkori időben báró Schmideg — ki később nyeré grófi cimét — előbbi pár évtizeddel pedig özvegy báró Cincensdorfnő'

1 tulajdona. — A török uralom előtt fennálló Jenő"

1 község az emlékezet és rommá dőlt templomának és több házaknak alapjai szerint népesített község volt, határos lévén Inota, — Rétipuszta, Füle, Polgárdi és a török uralom alatt szinte elpusztult Ernye Bakonnyal. Ez utóbbi a jelenleg fennálló — elébb Sárladány, most Nádasdladány község keleti részén egy dombosabb helyen feküvék, s később falvának elpusztulása által Puszta Ernye-Bakony név alatt volt ismeretes. Jenő szőlőhegy Jenő puszta nevét onnét nyeré, hogy a régi Jenő község is, mely Nádasdladánynak nyugoti részén — maiglan is az úgynevezett Nádasjenő tó táján feküdt, a török uralom alkalmávali elpusztulásával, határjával együtt puszta nevet nyert. Mig később az elpusztult Jenő és ErnyeBakony között Ladány község épülvén, a határnak csak ezen 300 holdra terjedő szőlővel beültetett földje maradt meg a Jenő-puszta nevezet alatt. 3. Jenő szőlőhegyi község az 1860. évig Puszta-Jenő név alatt volt ismeretes, Nádasdladányhoz tartozván, 1861. évben azonban külön községnek ismertetett el. 4. A községnek 300 holdat tevő határa az 1770. évben adatott ki szőlőveli beültetés végett, s azóta évenként gyarapulván, a birtokosoknak lakhelyévé vált. 5. A község nagyobb része Székesfehérvárról lőn népesítve. 6. A lakosság eredeti nyelvére nézve nagyobbrészt magyar. 7. Jenő szőlőhegyi község 6 dűlőre van felosztva, mely mint rendezett községben, utcasorokat képez. Dátum és aláírás nélkül. Jegyzetek 1 Sármellék ld. Aba'l. sz. jegyzetet! 2 Sárrété ld. Aba'2. sz. jegyzetet! 3 Szőlőhegy = promontor ld. Aba/9. sz. jegyzetet!