Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

3. Azt, hogy hajdan más neve lett volna, tudni nem lehet,

8 de különféleképp írták, ugyan, mint az az 1. pontban kifejezve van. Ercsi uradalomhoz következő puszták tartoznak: Aggszentpéter? Rácszentpéter,

lu Felső- és Alsóbesnyő,

u Göbölyjárás

n és Sinatelep

V] vagy Kisbesnyő. 4. A helység legkorábbi említéséről az uradalmi levéltárban kitudni semmit sem lehet. 5. Vajon honnan népesíttetett

1

'

1 be, szinte nem tudatik, de nyelvük szerint hihető, hogy a rác-sokácok

15 törzséből származnak. 6. A név eredete és értelméről szinte semmi nem tudatik. 7. A község határában előforduló nevek a következők: Szántóföldek Bunarina , Parrag, Királyút, Vaáli út, Gyephold, Potulás, Malonta, Krizsándolin, Szlatina, — Zsellérhold, Dunamelléki — az úrbéri viszonyból eredők, — Kaszálók és rétek: Keserű völgy, Bolondvár, Selyemrét, Farkassziget, Szélestó, Ráma. Tavak: Fekete tó, Nagytó nádas. Szomszédos területek nyugatról Ráckeresztur és Martonvásár, észak felé Érd

lfi vagy Hamzsabég és Batta, keletről Duna, dél felé Iváncsa és Adonnyal határos. Kelt Ercsi, 1864. május hó 9-én. Dr. Machik Károly jegyző Kovács János biró Jegyzetek 1 Első Ercsire vonatkozó adatunk a bakonybéli apátság 1037-ben István király által kiadott alapítólevelében található: az apátság javadalmai között szerepel az ercsi halászat is (Károly IV: 66—67). Károly szerint 1166-ban a Duna bal partján, Ercsivel átellenben, a révnél épült a monostor, eredetileg a benedekrendiek számára, később a cisztereké lett (ld. a 7. sz. jegyzetet!). 1238-ban már erről a szigeten épült monostorról találunk okleveles említést: Monasterium de Erche . . . situm in insula loci secreti. A névalak 1465-ben: Erch. 2 A szigeten lévő apátság mellett magában a községben 1701-ben alapították a plébániát (Károly III: 36.), de a „ferencrendű bosnita barátok" vagy — Machik Károly szerint — a „capistránok" látják el 1762-ig. 3 capistránok = kapistránusok, a ferencrendi szerzetesrend egyik ágát alkotják. A ferencesek alapszabályait Assisi Szt. Ferenc fektette le a XIII. század elején. A ferenceseknek (franciscánusoknak) Magyarországon 3 tartományuk volt: a Boldogságos Szűzről elnevezett mariánusok, a Kapistrán Jánosról nevezett kapisztránusok és a Szent Istvánról elnevezett Stephaniták. Károly szerint (III: 84.) 1642-ben Ercsi mezőváros volt. 4 Az említett II. József-korabeli összeírásban valóban még faluként szerepel, de házainak és a benne élőknek száma csaknem azonos volt az akkor már mezővárosi rangot élvező Érddel (Móra M. FMTÉ 5: 320.). 5 1590-ben Dombay Benedek birtoka, majd Torkos János és Dallos Pál záloga volt. A Dombay család után Szapáry Péter kapta Ercsit. 3 nemzedék után báró Lilién, majd a báró Eötvös család, 1845-től pedig báró Sina Simon György kezébe került. . 0 Baracskai, másképp Pálffy Istvánról 1592-ben történik említés. De nem mint birtokosról, hanem mint királyi kiküldöttről, mikor Torkos Jánost és Dallos Pált a győri káptalan Aggszentpéter, Újfalu és Ercsi községek felerészbeni birtokába iktatta. ' A XVIII. század végén Lilién báró ,,tőkés üzemszervezése" egyedülálló volt az országban. 1795-ben meghonosította a váltógazdaságot, úgy, hogy a birtokot 7 gazdasági egységre osztotta. A központokban cselédlakásokat, magtárakat, istállókat állított fel. Mintagazdaságaiban szakmunkásokat alkalmazott. Új növényfajták meghonosítása is fűződik nevéhez (Farkas G., FMTÉ 6: 47.). Bár a földművelésnek itt régi hagyományai voltak, így 1294-ben a veszprémi püspök Ercsi tizedét Kunch comesnek adta bérbe (Károly III: 70.), az 1580—81-es törökkori összeírás szerint volt ipara, 10 malma, földművelése, szőlő-, gyümölcstermelése, méhészete és több vására is (Károly III: 81.). 8 Neve a török időben Armancsa (Károly III: 71.), Fitz Jenő szerint Erdzsin (Török erődítmények, 9.). 9 Aggszentpéter pusztán 1631-ben katolikus bosnyákok telepedtek le. Ekkor 160 házban éltek bosnyákok és horvátok. A török földesúr, Musztafa bég szegénységük miatt leszállította adójukat, s kérte a magyar földesurakat is, hogy 2 évi szabad-