Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

ságot adjon nekik, mert „jobb édes szomszéd uraim, hogy emberek éljenek rajta, mintsem más erdei vadak"'. — A falut 1644-ben magyar katonák és hajdúk felgyújtották, marháikat elhajtották, többeket rabságba vetettek (Jenéi, VEAB: 191.). 10 Rácszentpéter-puszta Csánki szerint a középkorban szintén önálló helység volt. 11 A török időkben a besnyői telepesek sorsa is kedvezőtlen volt. Besnyő Ercsitől délre fekszik, a Duna mellett, A katolikus délszlávok az állandó katonajárások miatt a közeli kettős halom egyikére költöztek át, majd a zaklatások miatt Ercsi közelébe (Jenéi, VEAB II: 191.). '- Göböly — göböl. Szómagyarázatát ld. Aba (19. sz. jegyzetben!) Göböljárás puszta — Bolondváron őskori földvár látható. ,:i Sinatelepen korai bronzkori leleteket, bennszülött sírköveket találtak. A kastély parkjában talált mérföldkövet Aquincumtól (Óbuda) 26 római mérföld távolságra állították fel. K Az 1543. szeptember 4-cn Székesfehérvárt elfoglaló török igyekezett uralrrá

1

. szilárdítani. így Csóka, Csíkvár castellumát megerősítette, több helységben — így Ercsin is — palánkvárat építtetett. — Az 1580—81-es törökkori jegyzékek szerint lakosai még magyarok voltak. Ezek a 15 éves háború ideje alatt nagyrészt elpusztultak, helyükre telepesek jöttek (Nagy Lajos, FMTÉ 6: 250.). Az 1620-as évektől kezdve Boszniából, Horvátországból ferencrendi szerzetesek vezetésével katolikus délszlávok indultak el új hazát keresni. Elsőnek — 1626-ban — Ercsit szállták meg (Jenéi, VEAB II, 190.). A falu magyar földesurai Dombay Pál, Dallos János és Torkos Péter — a szabad évek elteltével — szerződést kötöttek a telepesekkel. 15 1620—50 között Ercsiben 140 házba telepedtek le bosnyákok és horvátok. — Rácsokáe = római katolikus vallású délszláv néptöredék. Etnikailag különböznek a görögkeleti szerbektől, de a római katolikus bunyevócoktól is. Előbbi hazájuk Bosznia, Hercegovina volt. A délszlávoknak azonban csak egy része maradt helyben, így 1641-ben már csak 31 délszláv jobbágy és 9 zsoldos élt itt. A helyükre 140 házba kb. 700 bosnyák telepedett le, egyaránt fizetve Szapány Péternek és török földesuraknak is. A felszabadító háborúk idején, 1683—88 között 21 délszláv nemzetiségű településből 16 falu elhagyottá vált, csak 5 faluban maradtak telepesek. Ercsin pl. 40 katolikus bosnyák család (Jenéi, VEAB II: 193.). Csernovics pátriárka igyekezett szerb híveit a már délszlávok lakta falvakba is bevinni (bár ebből sok kellemetlenség lett). 1692-ben megkísérelte az Ercsi melletti Dunaszigeten az elhagyott templomot és monostort birtokába venni, hogy oda görögkeletieket telepítsen be. De a nagyobb számban levő ercsi katolikus délszlávok ezt megakadályozták (Jenéi, VEAB II: 194.). A letelepülés ennek ellenére folyt. 1693-ban mentességért folyamodó levelükben így írtak az ercsi rácok: „Ercsit megszállottuk" (Vadász, VEAB II: 97.). — Az 1700-as összeírás szerint Ercsiben csak rácok éltek, de ezek egy része sem maradt sokáig itt. 1719-ben „végromlásukat" jelentették a megyének, kérték a megye segítségét (Vadász, VEAB II: 109.). "' Itt a XIX. század elején megtalálták a régi római út maradványait. Későrómai sírokat is találtak. (Fitz J., AR. II: 159.). 29. Etyek Tekintetes Nagy Pál urnák, Tekintetes Fejér megye szolgabírájának! Vaálban. Folyó hó 27-én 62 éln. sz. a. nyert sorai folytán van szerencsém hivatalos tisztelettel jelenteni, miszerint a helynevek magyarázata érdekében Ettyeket illetően a legéltesebb embereket tanácskozásra összehíva, semmi felvilágosítást adni nem tudnak. Költ Ettyeken, 1864, május 28. Szommer József biró 30. Érd Érd mezőváros

1 községből Fejér megyéből 1. Érd mezőváros, melyhez Berki puszta, Fülöp-major, Erlakovacz, Ilka-major, Kutyavár és Benta majorságok, — valamint Fekete Sas és Csillag csárda helyiségek tartoznak, fekszik Fejér megyében a bicskei járásnak Pest megyével határos részén, a Duna mellett. A vidéknek különös elnevezése nincsen, s ámbár Tárnok