Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Jegyzetek 1 A helység nevének legkorábbi említése 1297-ből (Károly, III: 263.). Eleinte Csak Béren, 1416-ból Chakberen formában, fenntartva ősi birtokosainak, a Csákoknak a nevét. 2 A török hódoltság alatt jórészt elnéptelenedett. A török kiűzése után magyarajkú lakosok települtek ide. 3 A vért és páncél szavakat rendesen azonos értelemben használjuk, pedig vérten az egész testet betakaró vasöltözetet, páncélon pedig csak a felső- és alsó-testet védő fémrészeket kell érteni. A vért és egyes részei korszakonként és azon belül egyes népeknél is sok változáson mentek keresztül. Ismerünk rostélyos, gyűrűs, láncos, szemes vértet. Mivel a vértes vitéz mozgása nehézkes, feltehető, hogy menekülés közben általában igyekeztek a vérttől megszabadulni. 4 A csákberényi temetőt az egész avarkoron át használták. Többszáz avar sírt tártak itt fel a régészek (SzSz 1935: 86.). Orondpusztán már 1886-ban is találtak római emlékeket (az újabbakról ld. SzSz 1935: 96.). 18. Csákvár 1. Csákvár mezőváros

1 fekszik Fejér megye északi felső részén, a vértesi hegyláncolat tövében, messze szétnyúló kies vidékén. E helynek régibb elnevezése ismeretlen, hogy azonban igen régen római colonia volt, mutatják az időnként a föld gyomrából felmerülő, elég hitelességet nyújtó következő adatok: ugyanis a folyó 19. század közepe táján a lakosság által tett építések alkalmával történt felásatasok alkalmával számtalan római sírokra akadtak melyek nagy kőtáblákból rakattak latin felírásokkal. Nevezetesen az 1847. évben egy oly régi sírkő feszíttetett ki egy itteni lakos által, mely feszítés alkalmával eltörött, a rajta kivehető betűk faragványa ezt mutatta: Constant. .. gnus, ugyanott találtatott egy fekete vastag cserép hamvvödör, amelyben hamu között apró csontocskák voltak láthatók, találtatott egy örök lámpa szinte igen vastag gömbölyű öveg korsóban, mely a felszakításnál észrevehető füstöt bocsájtott ki. Találtattak mintegy 2 7

2 láb hosszú 1 ',2 láb széles, s 3 1 2 hüvelyk vastag jó erőben volt veres égett téglák is. Ilyenféle régi sírkövek időnkint még máig" is számtalanok ásatnak ki építés alkalmával, főképp pedig a város azon részén, mely jelenleg is Várdombnak

2 neveztetik. 1850ben pedig szinte egy lakos a város nyugati részén közel eső szőlőhegyen pincét építvén, ásatás közben a földbe betemetett, de már egészen elporhadt embercsontvázra bukkant, melynek kivehett lábszárcsonjai és állkapcája iszonyú nagy emberalakra mutattak, volt mellette lócsont is, innét kivetetett egy régi, a rozsdától megemésztett lándzsavas, nyél nélkül, egy kengyelvas, s egy sarkantyú, de már ezek annyira megemésztve, hogy feltartani nem lehetett. Itt is találtatott fekete cserép hamvveder és egy lámpa, öveg golyó alakú, melyből friss égés és olaj-szag kivehető volt, — a lándzsa, hamvveder, és öveg lámpa ugyanakkor beküldetett a Nemzeti Museumba. 2. A községnek Csákváron kívül más neve nem ösmeretes. Van azonban a város nyugati részén lévő s fentebb említett szőlőhegy felett egy kősziklában álló barlang, melyet a nép Adorjánháznak''' nevez. A barlang bemenete e feliratot mutatja, de már megrongálva: Constantin Diannae sacr. . . ez ismét a régi római colonia nyoma, bizonyos. . . drianus római férfiú barlangja lehetett. — Később ugyanezen barlang Bárocházának neveztetett, mely nevét mostanáig is megtartotta. A néprege szerint bizonyos Bároc magyar család birtoka volt a mostani Fornai puszta'

1 határával, sőt a 18. század végén a Fornai elnevezést a birtoktulajdonos fenyegetésekkel erőszakolta. Hogy Bárocháza — később Forna — még a 18. század elején helvét vallású parochiával ellátott község volt, azt a lovasberényi helvét anyakönyvbe bevezetett 1761 -i jegyzés tanúsítja. 3. Csákvár községnek más elnevezése soha még a népregében sem említtetik. 4. Csákvárnak elnevezése"' a népregéből említtetik a 14. század kezdetével. Itt volt Csák Máté nádor s trencséni gróf vára, onnét vette elnevezését. 5. Népesíttetett csupán'' magyar lakosokból, mit eléggé bizonyít az, hogy csupán egy utcájába telepített mostani urasága a szomszéd német lakosságból, mely jelenleg is Német utcának neveztetik, és csak ez utcában beszéli közönségesen a lakosság a német nyelvet. 6. Csákvár a néphagyomány után volt Csáki Péter birtoka is, mit igazol a határban lévő Petrecseri erdő elnevezése. Az pedig akképp magyaráztatik, hogy az említett erdő Pétercsernek hívatván, hihetőleg mint Csáki Péter cseres erdeje volt általa értendő. 7. Csákvár község határában a következő helynevek fordulnak elő, melyek mindannyi régiségi nyomok: a város területében van Várdomb, — ahol a rómaiak ide-