Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

jében is vár volt, mert a régi sírkövek, főképp a várnak belterületén találtatnak. Van azon a tájon egy zsellérház, melynek udvarán néhány évek előtt kutat ásm szándékozván, a régi vár falai alapjához jutottak, hol egy kő felfeszítésével oly nagy földalatti vízrohanásra akadtak, hogy a kútásást abba kellett hagyniok. Be meg felesleges is lett volna, mert azon megkezdett gödörben kimeríthetetlen a víz folyása. — A néprege azt mondja, hogy azon várban oly vízvezeték volt, amely nemcsak inni és egyéb használatra nyújtott elég vizet, de a várnak bel jében még malmot is hajtott, melyen a várbelieknek háborús időben gabonát őröltek. Azon föld alatti vízvezetéknek a mostani város területén több helyen nyomai mutatkoznak, de még eddig a mai korban senki figyelmét magára nem vonta. Ugyanazon helyen volt hajdan a híres Csák Máté vára. Hogy nem Csáki vár volt, mutatja az, mert a nem messze szomszédoló Mindszenti puszta határában vannak a Csáki várnak

1 romjai, melynek szép faragott köveit a legutóbbi években is hordatta az uraság Csá'kvárra építéshez. — Van egy legelőrész, melyet a nép Dobogónak nevez, mely valóban az utasnak figyelmét magára vonja, mert rajta keresztülmenve a kocsi oly zuhogást tesz, mintha egy üredék felett járna. Ami nagyon hihető azért is. mert annak egy része az utóbbi elkülönzés alkalmával a zsellérségnek jutván, feltöretés alkalmával szántottak ki többrendbeli régi a;pró pénznemeket, vaslemez ümög-részt, s épületek alapjául szolgálhatott köveket, sőt egész sor falakat. — Van az úgynevezett Adorján később Bárocházának barlangja, melyet a Bároc család egyik tagja lakta volt, a nagy török háború alatt. A barlang hagyomány szerint igen mélyen benyúl a hegysziklába, sőt az erdőségben egy helyen messze bent lett volna kijárása, azon hegyet egészen keresztül fúrva. S hogy az említett Bárócz ezen barlangjából vette volna kémszemlére az előtte táborozott török hadcsapatot, s aszerént barlangján keresztül visszahúzódva a hegyek közti erdőségben tanyázott magyar hadsereget rendezte, s gyakran jól megverte. A Vértesi hegyek sok ideig valóban vértül szolgáltak a magyar hadseregnek, mert e hegyek miatt nem férhetett az ellenséges török a magyarhoz, s a hagyomány szerint talán onnét is vették a Vértesi hegyek elneveztetésüket. — Van a Bároc házához Tíözel egy-két hegy közötti nyílás, melyet a nép Vaskapunak nevez. Nevezi pedig azért, mert a törököknek hajdan itt állták a magyarok útjokat, hogy a hegyeken keresztül nem hatolhattak. Itt eresztették egy ízben mégis be Bároc intézkedése folytán, amidőn mélyen behúzódva a két hegy között, mely szélességben mindég növekszik annyira, hogy bent az erdőségben egy jó csatahelyet ád, ahová a magyarok a törököket becsalván s az említett Vaskapunál útjokat ismét elzárván, hatalmasan megverték. Ez időkből vették volna nevezetöket az erdőségben máig is szájról szájra fennmaradt táborhelyek: a Táborhegy, hol a magyar sereg fő táborhelye létezett, és igen szép messze kilátást nyújtott, a Magyar utca, hol a magyar hadsereg szép utcasorban táborozott, a Hajdúvágás, hol a hajdú-városiakat, azaz a hajdúkat nagyrészben levágták, a Tótölés, hol a felső megyékből kiállított tótokat leöldösték. — Csákvár vidéke körül van véve több várromokkal, s azok közül itt van közel az említett Csáki vár, a Szt. György vár, a Gesztes vár* és a magyarok végelkeseredési harcok színhelye, a Vitamvár'

J

, hol életet esküdve (latinul vitám) az elkeseredés végharcába rohantak. Csákvár a régibb időkben nagy csaták színhelye volt, sőt a törökök által kétízben romba döntetett, egyik monda szerint az Érsekújvárt megtámadt törökök mielőtt elmentek volna, Csákvárt elpusztították. Ennek bizonyságául szolgál egy itteni lakos régi család kezénél létező a XVI. századból kelt iromány, mely azt bizonyítja, hogy Csákvár elpusztulásával a lakosság nagy része a szomszéd helyekre kényszerült elszéledni, s hogy az említett lakos ősapja is Ácsára menekülvén, előbbi (a csákvári) földesura perrel nyerte vissza mint jobbágyát az ácsai földesuraságtól, báró Schmidegtől, s azóta szakadatlanul Csákváron tartózkodik az említett család. Ugyané család egyik ivadéka — öreg ember — adja elő, hogy a határban van szinte a Kőszikla ormában egy barlang, mely a nép előtt Frádi-lik

10 név alatt ismeretes. Ez a Rákóczi szétvert hadából ide menekült vitéznek mondatik, ki e barlangot lakta élte fogyásáig, s házi szerek faragásával szerezte be élelmiszerét. A regélő állítja, hogy atyja még neki is mutatta azon bükkfából készül lisztes hombárt, mely Fradi faragványa volt. A nép azt regéli, hogy Fradi ellensége által üldöztetvén, a kőszirtes hegytetőről a barlangja előtt állott kődarabra lovával leugrott, lova elveszvén maga megmaradt, s hogy azon kőszirten a lova patkója helye is meglátszott volna sok esztendeig. Csákvár, 1864. június 4. Mórocza Lajos jegyző