Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

váné, majd Jánosé 1461-ben. Itt— új adatként — két Sárkányról találtam említést (Érszegi, FMTÉ 5: 224/232—33.) — 1508-tól a Kanizsayaké, majd a koronára visszaszállt Csókakővel együtt 1651-ben a Hochburg báróké lesz. :í 1528-ban még lakott helység (OL U. et. C. 4—41.). A későbbi időben pusztul el. Fejér megye közgyűlése 1726. május 2-án megelőző vizsgálatok után 4 településre alkalmas pusztát jelölt ki, ezek között volt Sárkány is. (Ld. Vadász, VEAB: 110.) — A betelepülés azonban vagy elakadt, vagy szakaszosan történt, a következő adatot csak 1748-ból ismerjük — ekkor a Luzsénszky—Berényi uradalomhoz tartozik, s ekkor szállják meg magyar nyelvű telepesek (Nagy, AR VII: 89.) A katholikus plébániáját csak 1788-ban szentelik fel — addig a móri kapucinusok jártak ide szolgálattételre. (Károly III: 10.) /[ A név eredetére vonatkozóan közli Johann Bisztritz bíró a szájhagyományt. A feneketlen mocsarat, melyben a névadó Sárkány a honfoglalás körüli időben — az első adatunk ugyancsak 1193-ból említi a nevet — lakott volna, pontos helyhez köti (a 98. sz. ház). A bíró szűkszavúan mondja el a sárkány-mesét, s azzal, hogy természeti jelenséggel hozza összefüggésbe, amit a nép babonás képzelete kiszínezett, már annak kritikáját is megadja. „A torz és sajátságos vízi tulajdonságokat kifejező alakok mellett ismert hagyományunk is külön vízi szörnyeket, nekik különös, undok, természetellenes s állati alakokat tulajdonítva pl. lófejű sárkányalak . . ." (Ipolyi, I: 176.) A sárkány „kimenete" — valami szokatlan látvány — s az utána kiszáradt, feneketlen mocsár volt a mondaképző mag. A Dunántúlon számos vulkáni eredetű hegyet találunk. A természetben a vulkáni utóműködés eredményeképp széndioxid jelenik meg. Ez összegyűlve hatalmas, elemi erővel törhet ki a föld mélyéből, barlangok, források, dolinák, vetődések mentén. Valószínű, hogy ilyen természeti jelenségre vezethető vissza a szájhagyomány. 11 Jáger ház = vadászlak v

'_ Székesfehérvár—Győr-i országút a régi római út nyomán (Győr = Arrabona). ' tagosítás ld. Érd 14. sz. jegyzetet! 7. Balinka 1. Balinka község tartozik Fehér megyéhez, a sármelléki járáshoz és a Bakony hegység és erdő vidékéhez. 2. Csak ezen egy neve (Balinka)

1 van minden nyelven. 3. A községnek bármely időben más neve nem ismeretes. 4. A helybeli iratok szerint a község 1760- év körül látszik keletkezettnek lenni mai állapotában. 5. A népesség tisztán német ajkú, s úgy telepedett.

3 Magyarország más helységeiből származik. 6. A név eredetéről mi sem nyomozható ki. 7. A község határában lévő szántóföldek s rétek nevei: Neutheilung néven van egy dülő, a többi réti és szántóföldi dűlők legjavából van, egy fél telek mértéke szerint neveztetik: így van Fünf Klafter'

1 szántóföld és Zwölf Klafter, Lange Zehn Klafter, Kurzezehnklafter rét, továbbá a Bodajk községbe vezető út melletti földek: Bodaiker Wegacker néven neveztetnek, a legelő pedig azelőtt bő fűtermése, vizenyőssége és hosszúsága miatt Lange Wiese-nek neveztetik. A hegyeknek, melyek a Bakony hegységhez tartoznak, neveik nincsenek, s a nép csak a szükséges kijelöléskor nevezi az egyes hegyeket alakjok s anyagjok után: így van Langerberg, Steinrigel stb. mely azonban kinek-kinek tetszése szerint változó. Van a községben a helység nyugati felén egy kellemes völgy, mely Josefsthal nevet visel, a két ugyané tájon lévő szőlődűlő neve: Blumenthal, a másiké AltgebirgJ' Ezen elnevezések úgy látszik szeszélyből eredtek, mert hogy a Blumenthal egykor virágokkal teljes völgy lett volna, nem hihető, miután ezen dülő nem völgyet, hanem fennsíkot képez, s legelőbb is erdő volt. Az Altgebirg neve csak úgy van. hogy előbb lőn szőlővel beültetve, mint a Blumenthal. Az előbb említett völgy neve a szentírásból vett Josaphat völgy

6 honi hasonlításából származik, az ezt elnevező nép tudatlansága folytán. A határt éjszak felől egy Gaja nevű patak képezi. Mindezen nevek eredetéről biztos tudomás itt nem szerezhető, úgy ezek keletkezéséről sem. A község öntudata nem terjed messzebb, mint 100 esztendőre. Egy család még most is Stifter

7 melléknéven neveztetik, azért mert a község keletkeztében részt vett, s ennek egy tagja, mely valóban részt vett a keletkezésben, nemrég halt el. Az e családnál már régebben tett nyomozás csak azon eredményre vezetett, hogy e nevet nehezen hozta a telep magával, az bizonyosan már létezett a településkor.