Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Bővebb értesítést adhatna tán a község e nevéről a Magyar Sión egyházi folyóirat, mely azonban Balinkán nincsen. Ha alólirott jegyző jól emlékszik, e község már IV. Béla királyunk idejében is létezett. Bainca név alatt, de elpusztult, s csak az előbb mondott időben népesíttetett be újra. A tudomás szerént az első tulajdonos az Amadé család

8 volt, ettől szállt át a mostani birtokos, Méltóságos Bajzáth György úr atyja illetőleg nagybátyja, a volt veszprémi püspökre. Hogy Balinka^ már régibb időben is létezett légyen, látszik azt bizonyítani, hogy majdnem minden ház körül találhatnak igen régi embercsontok és vázak, melyek azonban a jobb temetkezési mód legcsekélyebb jeleit sem viselik magukon. Különben valamely nevezetes régiség, vagy valamely község neve, vagy kedves hazánk történetével egybefüggő helység vagy emlék Balinkán nincsen. Balinkán, 1865. február 9. Jegyzé: Graffy Károly Georg Patscher Richter Jegyzetek 1 A község nevét III. Béla 1193-ban kiadott adománylevelében találjuk először: Boinca alakban {Érszegi, FMTÉ. 5: 1 185.), 1232-ben: Terra Boyanka, 1434-ben Bayonka (Érszegi, FMTÉ 5: 140 215.). A török hódoltság alatt, 1543-ban Podmaniczky János birtokában van ,,Baynka, lakott hely" (OL Dicalis összeírás A. 2681.), 1692-ben Amadé Ádámé Balinkay puszta (Móra, FMTÉ 6: 212.), 1784-ben Balinka Helység (FMTÉ 5: 308.). - Eredetileg királyi birtok. Egy részét a székesfehérvári keresztes lovagok kapják 1193-ban. de lakói már az adományozás idejében előrehaladottabb művelődési fokon álltak, mert a helység 3 szőlővel együtt van említve. A török hódoltság alatt elpusztult. A felszabadító háborúk után a Várkonyi-Amadé családé lett. A II. József-kori összeírásban, 1784—1787 között kisebb településként szerepel: 39 házban 65 családdal és 329 lakossal. :| Balinkát és Gut pusztát Esterházy Gábor telepíti. 1757. jún. 23-án 24 családnak adott betelepedési engedélyt, 3 évi mentességgel. De a betelepült németek egy része hamarosan tovább is ment: 1758—62 között folyt Kuti puszta benépesítése, s ide több más helységgel együtt Balinkáról is érkeztek telepesek. (Farkas, VEAB: 170, 172.) '' Klafter = öl (régi hosszmérték), eredetileg az a távolság, mely középtermetű embernél kiegyenesített karok mellett az ujjak legszélsőbb pontjai között mutatkoznak. A bécsi öl = 6 láb, 1,90 m. — Dülő: a határnak 2 út vagy mesgye közötti, külön névvel megjelölt része. Dülőföld hossza: itt a helyileg elfogadott „féltelek" bizonyos része ölben kifejezve. 5 A balinkai határ felé húzódó öreghegyi szőlőkben (Altgebirg) avarkori temető nyomaira bukkantak az 1960-as években. (i Josaphat völgye = Jehosafát = Jahveh ítél. Joel próféta szerint az ítélet völgye. Itt pedig Josaphat völgye névvel egy „kellemes völgy"-et nevezett el a bibliai képekben járatlan, a jegyző szerint „tudatlan" nép. 7 Stifter = alapító 8 Graffy Károly tévesen emlékezik. Ld. az 1. sz. megj. 9 Mecsérpusztán Kralovánszky Alán avarkori sírokat talált 1960-ban (AR II: 166.). 8. Baracs 1. Baracs puszta község, fekszik Székes Fehér Vármegyének csákvári járásában a Duna mellett. Határai: keletről a Duna, illetőleg Pest megye, délről Tolna megyei Dunaföldvár határa: nyugatról a Cisztercita Szerzet előszállási uradalma: északról Kis Apostag puszta. A puszta áll 12965 (1200 • öles) holdból. Ezen puszta egyike volt a nevezetes Zemere de Pakos, vagy Paksi de Pakos fiágon kihalt ősi család birtokainak.

1 Jelenlegi 16 birtokosa részint leányági örökösödés, részint vétel útján birják azt. 2. Baracs jelenleg csupán Baracs nevezet alatt ismeretes, azok azonban, kik jól különböztetni szeretnek: Felső-, Alsó-, Közép- és Űj Baracsra osztják. Amint t.i. a majorságok feljebb, vagy alább feküsznek, vagy utóbb épültek. 3. Amennyire családi irományaimból kivehettem, a Baracs nevezet régenten nem létezett.

2 Hanem a jelenlegi Baracsnak egy része Kis Apostag, más része Pázmánd nevezettel birt. 12 Fejér megyei történeti évkönyv 11 177