Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

4. A körülményeket tekintve Alcsuth község a régebb községek közé tartozik. Eleinte közbirtokossági

2 hely lévén a Sebők és Dezső familiák birtoka volt, kiknek utódjai valamely vétség miatt kivégeztettek. Mint a községnél talált 1753. évi április hóban kelt szerződésből kitűnik, a lakosok az ácsai lakosokkal együtt önként választották földesuruknak az első Remete Szent Pál szerzetét,

3 és urbáriális szerződésre léptek a szerzet provinciálisával,'' a Tisztelendő Páter Keresztes Jánossal. A községnek régebbi pecsétnyomója (mely a megyei levéltárba tétetett) 1671-ben készült Nob. Alcsuth^' körirattal, közepében rendetlen vésésű címerrel. 5. Hogy honnan népesíttetett, nem tudható. Lakosai, mint törzsökös magyar lakosok említtetnek. 6. A név eredetére s értelmére vonatkozó adat nincs. Egyébiránt fekvésénél fogva Felcsuthtól aláfelé esvén neveztetik Alcsuthnak. 7. A vaáli völgynek a községtől nyugatra fekvő oldalába eső mély vízmosások Farkaslikoknak

1

'' neveztetnek. Nevezetükről azon vélemény van, hogy ott előbb csak farkaslyuk volt, és mint lejtős helyet utóbb mély gödrökké alakította. Ezen farkaslikoktól tovább nyugotra fekszik a Kishegy, — régi szőlőhegy — nevezetét onnét vette, minthogy mind a területére, mind a magasságára nézve kisebb a mellette levő hegyeknél. Ettől ismét nyugotra fekszik a Cserhejy, szőlővel beültetett hegyoldal, az alcsuthi legalkalmasabb bortermő hegy. Elnevezése onnét ered. minthogy eleinte cserfa erdő volt. Az ezen Cserhegynek teteje és többi része — mely erdőségből áll — Csaplár-erdőnek neveztetik, mely hegyes erdőség, s a vaáli völgy nyugoti részének mintegy legmagasabb tetőpontját' képezi. A hegycsúcstól nem messzire, a hegytetőn van egy lapály, mely Vízállásnak* neveztetik, most szántóföld. Nevezetét onnét vette, minthogy régebben ott tó volt és kenderáztatásra használtatott. Továbbá ezen erdős hegy végződésénél több ágazatokra oszolván egy oldal neveztetik Ólakónak, továbbá a hegyaljánáli benyúló völgy Nagy szó völgynek, az ez iránt

9 levő hegycsúcs pedig Nagy szói tetőnek neveztetik. A nyugati oldalon eső végső csúcs pedig Kőlik tetőnek neveztetik. Elnevezésükről azonban semmi adat nincs. A Csapiári erdős hegy végződésénél lévő völgyes rétség Csaplár aljának neveztetik, az amellett levő szántóföldek pedig Csapiári dűlőnek neveztetnek. A Csaplár aljától nyugotra néhány száz lépésnyire a Csákvárra vezető út mellett esik a Négyleányhalma, mely négy szembeötlő egyforma magasságú és területű halomból áll. A monda szerint azon helyen valamely leányokért négy vitéz harcolt volna. Mint a megkísérlett ásatásból kitűnt, az egész hányt földből áll. Különben régi latin irományokban ezen kifejezés szerént: tumulos bellicos

10 és utána magyarul: Négyleányhalma, többször említtetik. A Négyleányhalom melletti szántóföldek Négyleányhalmi dűlőnek neveztetnek. Ezen dűlőtől északnyugatra esik a Labdás-völgyi dűlő, a bodméri határ mellett. Elnevezéséről semmi adat nincs. Ennek közelébe esik a Kiskúti dűlő. Elnevezése valamely régi kúttól van, mert ennek közelébe esik. A Kastély dűlő a főhercegi kastély közelébe esvén nevezetét onnét vette. A Csipkés dűlő elnevezése ismeretlen. Ennek ismét szomszédságába esik a Felső rét, mely a vaáli völgynek felső végződésénél esik. Minthogy a községtől felfelé esik, nevezete onnét ered. Az Alsó rét mellett fekszik a Homoki dűlő vagy Ugar, mely a vaáli völgy felső végének nyugoti oldalát képezi. Homokos emelkedett hely, nevezetét homokos tulajdonságától vette, most szőlővel van beültetve, benne sok régi maradványok: hamvas cserepek, fazékok találtatnak. Ezen oldalban van egy rétbe nyúló hajlás, mely Király ágyának neveztetik. A monda szerint valamikor táborozás alkalmával valamely király éjjelezett volna ott, és arról neveztetett el. Onnét északkeletre Bicske felé esik a Látóhegy, mely homokos, emelkedett szántóföld. Nevezete hihetőleg onnét ered, minthogy tetejéről a környéket meglehetősen be lehet látni. A Látóhegytől keletre esik a Bodzási dűlő és a Diósi dűlő. Elnevezésükről semmit sem lehet tudni. Rézhegy,

11 (régi szőlőhegy) nevezete hihetőleg onnét eredt, minthogy földje némely helyeken sárgás ezen hegynek. Felső végződésénél van a Szoroskai út. Nevezetét onnét vette, minthogy egyfelül mellette a Rézhegy fekszik, a másik oldalról szinte homokos dombok környezik, mely végett még rendezve nem volt, szoros út volt, mely átvezet a Rézhegy keleti oldalába is. Mária völgyi majorság, ezen hely régebben a Hatvani pusztához tartozott és Pokómöginek neveztetett. Mária völgy nevezetét vette a megboldogult Náder Mária nevű leányról. Hatvani puszta e nevezete régebben is megvolt, elnevezése ismeretlen. Hatvantól kelet-északra esik. Ginza régebben nádas tó és vizén malom volt. Ezelőtt mintegy 30 évvel lecsapoltatván, most rét és szántóföld. Elnevezéséről semmit sem lehet tudni.