Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Ginzáiól aláfelé esik GöböljárásS

2 Régebben az alcsuthi lakosok marhái és göbölei legelő helye és járása lévén, elnevezése onnét eredt. Göböljárásnak nyugati részén eső mély völgy Máté völgynek neveztetik. Az elnevezés eredete ismeretlen. Göböljárástól keletre esik Vérth. Elnevezése régi, hihetőleg a Vértes hegynek nevezetével összeköttetésben áll. Ennek egy része erdőségből áll és Vérthi erdőne

1 neveztetik. Másik része szőlőkből áll és Vérthi szőlőknek neveztetik. Minthogy az etyekiekhez közel esett, azok által beültetvén, bő bortermő helyükké vált. Más része pedig Pogány vát-tetőnek

13 neveztetik. Kerületén régi romok látszanak. A megboldogult Nadir által több ásatások tétetvén, sok régi maradványokra akadtak. Környékén tó volt és a vízen két malom. Most csak az egyik van meg. Azonban a tó vize mintegy 30—35 évvel lecsapoltatván, helyén rétek és szántóföldek vágynak. Vérthtől aláfelé esik Szentgyörgy lapálya, egy vonalba esik a ginzai völggyel, és ott is nádas tó volt. Vizén patak-malom volt és jelenleg is van. Hegyes része az alcsuthiak marhalegelője volt régebben, utóbb azonban szőlővel beültetés végett a gyúrói lakosoknak — kikhez közel van — kiosztatván szőlőhegyek. Ezen Vérth, Ginza és Szentgyörgy pusztákra nézve azon kifejezés kering a nép száján Vért kinza Szentgyörgy. Végre Szentgyörgynek déli oldalára esik Bányavölgy, mely hihetőleg a mellette levő mély völgytől vette nevezetét. Alcsuth, 1865. február 25. Balogh Sándor jegyző Kabai János bíró Jegyzetek 1 Legrégebbi előfordulása a helynévnek 1365-ből, a névalak: Olchut (Csánki). Károly János idevonatkozó nézetét (III: 93, 94) az újabb kutatási eredmények alapján helyesbítenünk kell. 2 Közbirtokosság = azoknak a részes feleknek az összessége, akik valamely nemesi vagy más hasonló jellegű haszonvételre (osztatlan birtok: legelő- és erdőterület közös használatára) nézve közösségben vannak (Compossesió). Alapja a vérségi leszármazás vagy a közös adomány. Tulajdonképpen kényszerközösség, melynek fenntartása vagy megszüntetése nincs a részesfelek tetszésére bízva. 3 A legújabb idevonatkozó kutatási eredményekről számol be Balázs, (FMTÉ 5: 127—153.) 4 Provinciális = tartományfőnök. 5 Nobilis = nemes, nobilitas = nemesség. 6 Hazánkban kétféle farkast különböztetünk meg: nádi és erdei farkast. Itt a nádi farkas (Canis lupus minor) jöhet esetleg számításba. Mivel a határelnevezések sokszor századokkal előbbi állapotot, jelenséget rögzítenek, itt is feltételezhető, hogy régebbi időben az elvadult tájon előfordulhatott farkas, (ld. Brehm V: 106—109.) ' Csaplár erdő, az észak-mezőföldi pannon tábla középső részén, 235 méter (Mezőföld: 172.) 8 Vízállásos = olyan terület, melyet gyakran borít víz. 9 ennek irányában, vele egyirányban. 10 Tumulos bellicos =helyesen tumulus bellicus, háborús halmok. 11 Rézhegy = pannóniai homokos, agyagos, erősen elszíneződött üledékből épült fel (Mezőföld: 31.) 12 Alcsuth-Göböljárás pusztán Mithras-szentély került elő (FMRT: 17.), már 1845ben egy kb. IV. századi feliratos kő (Károly III.: 90.) 13 A Pogányváron őskori földvárat találtak az István király Múzeum munkatársai. 6. Bakonysárkány 1. Ezen Bakony Sárkány fekszik Fehér megyének egészen az északnyugoti részén, a Sármelléki járásban. Ezen falu határának délnyugoti részén Veszprém megye, északnyugoti részén pedig Komárom vármegye kezdődik, és igy ezen falu határánál három vármegye határa központosul, úgymint Fehér megye, Veszprém megye és Komárom megye. 2. Ezen falunak kétféle neve van, ti. Sárkány és Bakony Sárkány. Helybeli elterjedéssel és országszerte ismeretes ezen neve: Bakony Sárkány.

1 3. Hajdan ezen határnak faluját hivták Szarkavárnak, s később midőn ezen Szarkavár falu (mely mintegy 600 lépésnyire fekszik a mostani faluhoz) elpusztult, s a