Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

sei magoknak egy-egy kis fundust' szereztek, s erre egy házat építve napszámok után élődtek, s itt meghonosodtak. Most 2250 lakos- számból áll a lakosság. 6. Amint a régi iratokból kivenni lehet, azelőtt, azaz a tatárjárás előtt, a község — vagyis puszta — nem e helyen, hanem az úgynevezett Teleki réínél volt, mely hely most a legjobb szénát adja. Azonban a tatárjárás alkalmával ez akkor mind lepusztíttatott, s most már csak a nyoma is annak, hogy ott valamikor pusztaközség lehetett, alig látszik. Kivehető még azonban ott a gödrökből, hogy valamikor ott épületek lehettek.

0 7. E község határában előforduló dűlő nevezetek

7 a következők: nyugoti részről Malcrrtói dűlő, többnyire homokos szántóföld és székes legelő rétből áll, mely kaszálásra igen kevés szénát ad, többnyire csak legelőnek használtatik. Öregréti dűlő: ez fekszik a községnek a keleti ré:zén, a falutól kezdve lapályos székes legelővel, s ezen kívül egy kis darabon homokos szántóföld, azon túl egy kevés jóminőségű rét, azon túl szinte jó búzatermű szántóföld. Határvölqyi dűlő: mind jóminőségű, kevéssé dombos szántóföld. E községgel határos délről Alsó Szent Ivány község, nyugotról Czecze, északról Sárszentmiklós, keletről Karácsonyszállási határ. Kelt Alapon 1864. április hó 18-án. Horváth János bíró, . . . László jegyző Jegyzetek 1 Alap helységnévre vonatkozóan a legrégibb írásos emlék 1352-ből maradt fenn: nobilis bissenus de Olap formában. (Nagy L. FMTÉ 6: 231.) 2 A keresztes vitézek vagy lovagok rendjének eredetét a jeruzsálemi Sancta Maria Latina bencés apátság mellett működő zarándokházban kell keresnünk. A keresztes vitézek a zarándokház testi-lelki ellátását szolgálták. A lovagrend tagjait — névadójukról, Keresztelő Szt Jánosról — johannitáknak, központjukról később rhodoszi, majd máltai lovagoknak nevezik, nálunk általában kereszteseknek hívják. Magyarországon a XII. században telepedett meg a rend. Királyaink pártfogásukba vették, a székesfehérvári Szt. István építtette templom mellett volt első konventjük. A templomosok eltörlése után azok birtokát is öröklik. Monostoruk volt a megyében a székesfehérvári mellett Csurgón is. Jelentős konventjük hiteles helyi működése. (Bővebben lásd Érszegi G. FMTÉ 5: 177—264!) :1 Statuáltatni = beiktatni. Tekintve, hogy Zsigmond király 1437-ig uralkodott, Garai nádor 1460-ban meghalt, az évszám téves. 1 Puszta — közigazgatási értelemben: kisebb-nagyobb önálló mezei birtok, mely nem tartozik más község kebelébe. Ilyenek voltak különösen azok az egykori falvak határterületei, melyekről a lakosok háborús időkben elvándoroltak. A régi puszták helyén nagyrészt majorokkal fölszerelt birtokok, másrészt községek keletkeztek, s így az adatszolgáltatáskor puszta (praedium) = valamely községtől távolabb levő, nagyobb földbirtok, amely csakis földesúri majorsági földekből alakult ki. (A községektől szintén távol lévő, de jobbágyi telkekből kialakult birtokokat tanyáknak nevezik.) A puszták helyén létesült községek eredetüket nevükben megőrizték vagy úgy, hogy az elfogadott névben szerepel, vagy úgy, hogy mellette jelzőként áll. Pl. Pusztaszabolcs. , 5 Fundus = latin szó = fenék, alap. A ház falainak a földben lévő része, s innen átvitt értelemben maga a ház által elfoglalt telek. '' Alapon sok leletet találtak; a tavaszmajori homokbányában középkori temetőt tártak fel. (AR IV—V. 177.). ' Dűlő = a község határának bizonyos, külön névvel megjelölt része, melyet utak v. természetes mesgyék körülhatárolnak — azonkívül azon terület, út, mesgye, árok, melyre a rendszerint párhuzamosan menő szántóföldek végei kimennek, kidűlnek, ill. magának a szántóföldnek az a része, melyen a szántáskor az ekével megfordulnak. 5. Alcsút 1. Alcsuth község tartozik Fejér megye bicskei járáshoz, fekvése van a vaáli völgyben. 2. A község élő ismeretes neve Alcsuth.

1 3. Hogy a községnek más elnevezése is lett volna, annak semmi nyoma nincs.