Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Jenei Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején

Heister Károlyi Sándor újabb veresége után 1704. augusztus 20-án ismét Fejér megyébe érkezett, hogy Székesfehérvárt megsegítse. Gyúrói táborából szigorúan utasította a vármegye vezetőit, hogy a kurucokat üldözzék. A megye népét pedig felszólította, hogy akik a „lázadókkal tartottak, haladéktalanul térjenek át a császár hűségére, a jobbágyok menjenek haza falvaikba. Azokat, akik továbbra is ellenállnak, a vármegye tűzzel-vassal üldözze."

5i A megtérőknek a császár is biztosította 1704. szeptember 16-án kelt pátensében az amnesztiát, bár Fejér megye lakosai „jelentős részben a lázadókhoz csatlakoztak".

53 Bár Lipót császárnak a dunántúli megyékhez intézett rendelete szerint „Heister a rebeliseket egész Dunántúlról kiszorította", Fejér megyében továbbra is jelentős kuruc seregek tevékenykedtek. Ennek következtében a városra nehezedő nyomás a következő évben sem enyhült. A polgárokat 1705 januárjában büntetés terhe mellett kötelezték, hogy a várat övező mocsarak jegét állandóan törjék, hogy a kurucok beszivárgását megakadályozzák. A lakosság sokat szenvedett a katonaság kihágásai miatt. A katonai önkényeskedések miatt Kolozsváry Mihály alispánhelyettes is állandóan panaszkodott a Győrben tartózkodó főispánnak és alispánnak. „Testem-lelkem megunta már a sok galibát, mert ha az üdő engedné, szednim-vednim magamot Győrre és itt hadnám ezt a fehérvári dücsöséges lakást" — írta 1705 májusában a főispánnak." A Kolosváry Mihály sok panaszos jelentésére Fejér megye Győrben tartózkodó vezetői 1705. június 12-én Glockelsperger budai várparancsnoktól megértést és támogatást kértek a megye sokat szenvedett népe számára. Mint kérelmükben közölték, Fejér megye szerencsétlen népe élelmezte és élelmezi Székesfehérvárt, Földvárt, Simontornyát és Budát. A sok tehertől már alig tud lélegzeni. Legyen tekintettel a nép szomorú helyzetére, és ne akarja, hogy a megye pusztasággá váljon;'

11 1705. július 22-én Urli elhagyta a várost, az új parancsnok Gugkel ezredes lett, akinek ismételt előterjesztéseire a helyőrséget jelentősen megerősítették. Pálffy János labanc generális szeptember 9-én 2000 lovassal érkezett a városba az élelmezési helyzet megbeszélése végett:" Pálffyt eltávozása után szeptember 25-én Nádasdy Ferenc, a dunántúli részek vezénylő tábornoka követte, aki 1707. február 8-ig a városban maradt. Nádasdy sürgette a város erődítésének a folytatását. Az ő kezdeményezésére 1705. október 6-án ünnepélyesen elhelyezték a Budai kapu melletti új erőd alapkövét. Nádasdy a nagy gabonahiány miatt a közelben lévő falvakból katonai segédlettel sietve beszedette a tizedgabonát, melylyel az üres katonai élelmezési raktárt megtöltötte. A sietségre Nádasdynak minden oka megvolt. Vak Bottyán 1705 novemberében hadaival Földvárnál átkelt a Dunán, november 11-én rohammal bevette Simontornyát és november 16-án már Sárkeresztúrról jelentette Bercsényinek, hogy seregével Fehérvár eleire jött.

58 Bottyán János első nagysikerű dunántúli hadjáratában jelentős szerepet játszott Szekeres István ezeres kapitány, majd brigadéros Fejér megyei katonáival. A kuruc csapatok 1706 januárjában a Székesfehérvár környékén lévő falvakat megszállták, és a város ellátását megakadályozták. Nádasdy január 27-én elrendelte, hogy a Budai kapu előtt lévő házakat bontsák le, mert a parasztok a kurucok miatt nem tudtak a városba fát beszállítani.

51

'' Vak Bottyán 1706. február 2-án éjjel 3 órakor a Rácvárost megrohanta, bevette és felprédálta. Az ott meglepett rác és német katonákat,