Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

visház". — Más várostelepülés nincs is a megyében. Dunaújváros ősét a Pentele nevű faluban és Pest megyénél leírt Dunapentele községben ke­reshetjük. Az országleírás községről községre pontosan tudósít a megye vízügyi helyzetéről. Megtudjuk, hogy patak, folyó vagy állóvíz, tó, csatorna, for­rás vagy kút szolgálja-e a vízellátást. Faluról falura felsorolja az ott folyó patakot és annak használhatóságát. A pataknak nincs külön neve, legfel­jebb a nagyobbaknak, amelyeknek útja több falun át vezet. így pl.: Csur­gó, Gója, Malom-patak. A többi (a kisebbek) általában a falu nevét viseli. Megismerjük a patak eredetét és további sorsát. Folyóba, tóba vagy csa­tornába ömlik-e és azt is, ha már a falunál megszűnik. Pl. Csurgón a Ma­lom-patak a falutól félórányira a Gójába ömlik. Fahídon lehet rajtuk köz­lekedni. Némelyik mellett töltés is van, amely árvíz idején védelmet nyújt. Van falu, amelyben több patak is folyik. így pl. Ondot falut három oldalról is patak veszi körül. A legtöbb patak malmot is hajt. Innen a ma­lompatak és a patakmalom elnevezés. Vannak falvak, ahol több patakma­lom is őröl, pl. Igaron és Zámolyon is öt. Közlik azt is, hogy a patak vize iható-e. Pl. Zámolyról megjegyzik, hogy ott a patak vize rossz. Tudósítanak a patak vizének minőségéről. Pl. Szár patakjának vize mocsaras, csak állat számára alkalmas. Ugyanazt jegyzik meg Mány pa­takjáról is. — Előfordul, hogy a patak egyéb lefolyás hiányában mocsarat alkot. Ez látható Székesfehérvárnál, ahol a Csurgó és Foja patak 3—4 láb mélységű mocsárban végződik. Ugyanez a helyzet Iszkaszentgyörgynél és más helyeken is. Számos helyen a patakon kívül, vagy annak hiányában tó vagy for­rás szolgálja a vízellátást. Mór főterén egy kis tó van és a hegyekből eredő források is. Mindegyiken híd is van. Mórott a piactól negyedórá­nyira északra is van egy kis tó, két malommal. Csákberényben a falu vé­gén van egy kis tó, amelynek jó a vize. Sukorónak egy nagy tón kívül más vize nincs. Velencénél egy nagy tó kezdődik (Velencei-tó). Ebbe öm­lik a Pázmándról jövő patak. Sárosánál közvetlen a falu mellett van egy nagy keskeny tó és három kis tó, Egresnél egy mocsaras fenekű hosszú tó. Igarpuszta taván öt malom látható. És még folytathatnók a kisebb­nagyobb tavak felsorolását, mint Veleg, Bodajk, Mezőkomárom stb. A tavakon és patakokon kívül kisebb-nagyobb csatornák is szolgálják a vízellátást. Legjelentékenyebbek a Sárvíz-csatorna, amelyről több köz­ség: Sárvár, Kiskeszi, Urhida, Szentmihály, Pentele, Szabadbattyán, So­ponya, Sárkeresztúr, Kishörcsök-, Halvan-, Örspuszta stb. vízrajzi leírá­sánál történik említés. A Sárvíz magasan feltöltött árkai miatt híd nélkül seholsem járható. Partjai mentén vizes és mocsaras rétek húzódnak. Nagy részük nádas. Egész környéke inkább tekinthető víz alatt álló, náddal be­nőtt rétnek, mint mocsárnak. Folyói közül a megye határát érintő Dunáról csak Ercsinél és Rác­szentpéternél tesznek említést. Itt közvetlen a falu alatt folyik, és két szi­getet alkot. A Sióról azt jegyzi meg, hogy egyes szakaszokon a medre ho­mokos, de vannak mocsaras és náddal benőtt partalakulatai is. Katonai szempontból nem volt közömbös a rétek, mezők, legelők ál­lapota. Tudni kellett ezt pontosan a lóállomány érdekében. Ezért olvasható falvanként részletes tájékoztató a legelőkérdésről. Megtudjuk pontosan, hogy hol száraz, hol nedves vagy mocsaras a rét. Azt is megemlítik, ha valahol csak időnként, esőzés idején nedvesek a rétek. E tekintetben a megye igen változatos képet mutat. Elég nagy számban vannak száraz le-

Next

/
Thumbnails
Contents