Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

földi közlekedés magában álló forrásainak tekintjük, és a közekedéstörténet kutatóinak figyelmébe ajánljuk. A hetedik kérdőpont szerint jelenteni kellett a magaslati pontot, ahonnan a község jól betekinthető. Szó esik arról is, hogyan lehet egy-egy stratégiai pontul kínálkozó magaslatot katonai hídfőállássá kiépíteni. A körülfekvő hegyek (umliegende Berge) felsorolásában helyenként még a halmok sem hiányoznak. Pl. Szeged: „Der Öthalom dominirt die Gegend". Makó legmagasabb pontja a Szőlőhalom, ahonnan a város és környéke látható. Polgárdinál a községtől órányira fekvő kastély a magaslati pont. Szigliget a Szent György hegy oldalán fekszik, ahonnan a Balaton jó része látható. Tihany a tó felett uralkodó sziklás meredeken fekszik. Igen előnyös, stratégiai támaszpontul tekinthetők az Óvár és Csutka hegyek. Mindkettő egykor a sziget védelmére szolgált. A szigeten egykori sáncok maradványai láthatók. Kaposvár határában a hegyek erdővel vagy szőlővel vannak borítva, ami lehetetlenné teszi a kilátást, mert a szőlőhegyeken a gyümölcsfák egész erdőt alkotnak. A hegyek itt egyenlő magasságúak. A legtöbb hegy mindkét oldalán meredek, fent pedig lapos. A községek fekvéséről is tájékoztatót kapunk, hogy sík területen, hegyoldalon, hegytetőn vagy völgyben fekszik-e a település. Az utolsó, Megjegyzések (Anmerkungen) című rovatban történelmi, régészeti és egyéb olyan közléseket találunk, amelyeket az érdeklődők a helybeliektől hallottak. Ez a rovat a legszegényesebb. Sok helyen egészen üres. Közléseik megbízhatósága azonban kétségtelen, a régiségtudomány számára nyomravezetők. Mohácsról annyit tudnak, hogy az a színhelye a II. Lajos király és Szolimán szultán között 1526. augusztus 29-én vívott csatának, amelyben Szolimán győzött. — Tudósítanak, hogy az Arad megyei Glogovácnál, a Maros partján, valamint Komlósnál a postaúton, egy csárda mellett, római sánc maradványai láthatók. Hasonlóképpen FelsőSzentistvánnál is. Nagy-Tapolcsány sánccal volt megerősítve, amelynek nyomai láthatók. Várad közelében egy régi folyómeder van. Ebben a rovatban sorolja fel a szénatárolás számára épült csűröket. Továbbá —• nyilván kiegészítésképp, — az erdő belsejében alig néhány házból álló saját elnevezésű szórványokat. Egyik-másikban malom is van. A fentiekben igyekeztünk ezt a nagy értékű, sajnos idáig nem ismert, helytörténeti kútfőt főbb vonásaiban bemutatni. Tanulmányozása során megállapítható, hogy az szoros tartozéka az ország első részletes mérnöki felvételének, a Josefinische Aufnahme néven ismert térképműnek. Az országleírás (Militárische Landesbeschreibung), szorosan hozzátartozik a térképműhöz, mint annak leíró része. A térképek sorrendjében, tehát az ország nyugati szélén kezdve észak—déli irányban haladva oszlopokban (Colonne), és azon belül szakaszokban (Section) mondja el a bennük található, az előbbiekben részletezett kérdésekre vonatkozó, nemcsak katonai szempontból fontos észrevételeit. Mindez eleve kizárja az országleírásban más kútfőkkel szemben, a szubjektív elemek érvényesülését. Míg a József-császári térképek szerzőinek nevét ismerjük a rajtuk levő felírásból, ezzel szemben az országleírásban résztvevőkét nem. Ez azt jelenti, hogy többen vehettek részt a feladatok megoldásában. Ebből következik az is, hogy a leírás (jelentés) tartalmát és stílusát tekintve nem egyenletes. Vannak benne alaposabban kidolgozott és vannak kevésbé kidolgozott, elnagyolt részek is. Mindez azonban mit sem von le páratlan értékéből. Különösen sokat meríthet belőle az agrártörténet, de más tudományágak is. Semmi más forrásban nem áll rendelkezésre annyi 9* 131