Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. I. Az országleírás, mint kútfő. II. Fejér megye az országleírásban. Függelék: Magyarország katonai leírása 1782 – 1785 (Fejér megye) – Militärische Beschreibung von Hungarn 1782 – 1785 (Stuhlweissenburger Komitat)

vatban olvashatunk a községen áthaladó és belőlük kiágazó összes utakról. Pl. Székesfehérvárról: a főutak közül az egyik Pestre, a másik Földvárra, a harmadik Móron át Komáromba vezet. Ezek, hasonlóan a Palotából Veszprémbe vezető utakhoz, jók. A Lovasbereny.be vivő országút, valamint a Mohán és Iszka-Szentgyörgyön áthaladó utak nem a legjobbak. A legrosszabbak: a Kiskeszin és Peremartonon át vezetők. — Győrből postautak visznek Pozsony, Veszprém és Komárom felé. Ezek közül a két első elég jó állapotban van. A harmadikon azonban ötórán át homokon kell menni. A Dunaszeg és medvéi kompon át Csallóközbe vezető országút használható. — Siófokról Zamárdiba a Balaton partján homokos út vezet. Feljebb, a dombon már kötött és szilárd a talaj. Kiüti felé az út nagyon elhasznált, posványos és közvetlen a községnél meredek. Minőségüket tekintve vannak kemény talajú, jókarban tartott, állandóan használható útszakaszok. Vannak csak száraz időben használható, és időlegesen nem használható utak is. Jókarban tartott útszakaszok vannak Veszprém és Fejér megye egyes részeiben. A síkvidéki útszakaszok általában könnyen járhatók. Pl. a Szegedről Kistelek felé vezető út. A Makóról elágazó utak jók és kevésbé jók. A rossz utak közé a puha talajú, süppedékes, ingoványos, kimosott utak tartoznak. Ilyenek a kavicsos, meredek, kapaszkodókon és sziklák között haladó szűk utak. Ezeken megterhelt szekérrel nehéz a közlekedés. Egyes útszakaszoknak csak bizonyos része használhatatlan. Rossz utak kisebb-nagyobb számban szerte az országban mindenfelé voltak. Többségük mégis a hegyvidékre és a keleti országrészre esik. Vannak utak, amelyek a karbantartás hiánya miattt csak száraz időben járhatók. Ezeknél gyakran megjegyzik, hogy a gyalogösvényen (Fussteig) lovon lehet közlekedni. A közlekedés akadályai között: a magas vízállás, mélyedések, gödrök, vízmosások, hídroncsok említtetnek. Hogy mennyire súlyt helyeznek az utak állapotára, kitűnik abból, hogy figyelmeztetnek a kikerülendő akadályokra. Pontosan felsorolják, hogy az útszakasz mely részei szorulnak javításra. Pl. a Kaposvárról Szigetvár felé elágazó országút egyik ága közvetlenül a város előtt üreges. A másik ága hosszabb esőzéskor és a tavaszi zöldáradáskor nagyon mocsaras. A többi utak csak falusi utak, és állandóan javításra szorulnak. Elismerően említik, hogy a javításokat a falusiak gondosan el is végzik. A szőlőkbe vezető mezei és gyalogutak jó hidakkal vannak ellátva. Az úttípusok megjelölése igen változatos. Vannak köztük egymáshoz közelállók és csaknem ugyanazon értelmet fedők is. Vannak olyanok is, amelyekhez megfelelő jelzést (magyarázatot) a térképszelvényeken nem találunk. Leggyakrabban előforduló elnevezések: műút (Chaussée); közlekedőút (Kommunikationstrasse); postaút (Poststrasse); kereskedelmi út (Commercialstrasse); országút (Landstrasse); közönséges kocsiút, községi út (Ordinaire Fahrweg; Dorfweg; Bauerweg); mezei út (Feldweeg); erdei út (Waldweeg); keresztező út (Kreuzstrasse); ösvény, gyalogút (Fussteig, Fussweeg); mélyút (Hohlweeg); feltöltött út (Dammweeg); stb. Leggondozottabb utak: a műutak és országutak. Igen változatos az utak minőségi megjelölése. így: nagyon jó, közepes, nem különös (nicht sonderlich), megfelelő (praktikable), alkalmas, szükségből alkalmas, kényelmetlen, kimosott (ausgewaschen), elhasznált (ausgefuhren), meredek, homokos, sáros, agyagos, köves, keménytalajú (harten Bodens), puha talajú (weichen Bodens) stb. A felsorolt közlések alapján nem túlozunk, ha azokat a hazai száraz-