Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

utosó szálig leölték. Ezután oly gyorsasággal haladtak tovább, hogy nyolc nap alatt Gesztest, Vitányt, Palotát, Tihanyt, Vázsonyt és a csókakői várat is hatalmukba kerítették. Ortelius szerint pedig Tata elfoglalása után a megfélemlítet törökök mindezeket a helyeket elhagyták. IV. § Az 1602. évben Csókakő újra a barbárok hatalmába került és maradt is egészen 1687-ig. Miután Buda felszabadult a török iga alól, Csókakő is azok közé a várak közé tartozott, amelyeket a császári vezérek részint ostrommal bevettek, részint feladásra kényszerítettek. Ariesaga lipótvári kapitány úgy vélte, hogy a Fehérvár körül fekvő várak közül mindenekelőtt Csókakőt kell meghódítania, mert csak így lehet teljes Fehérvár körülzárása. A csókakői őrség ugyanis veszélyeztette a mieink őrállásait, és tőle telhetően élelem szállításával segítette a fehérváriakat. A mieink minden szükséges előkészületet megtettek a vár ostromára. Az őrség csak rövid ideig állta az ostromot, majd átadta ezt az igen erős várat, amely úgy élelemmel, mint mindenfajta hadi felszereléssel — közte 20 ágyúval — bőségesen el volt látva. Amennyire megismerhettük, ez a csókakői vár története. Hallottuk, hogy Fehérvár felszabadulása után az ágyúkat elszállították Csókakőről. Most már csak rom és valóban csak a csókák fészke. Fehérvártól északra fekszik, két mérföldnyi távoságra. II. cikk A vértesaljai járás falvairól 1. Mór a csókakői járás jelentősebb falvai közé tartozik, amelynek jelenleg gróf Lamberg altábornagy és báró Luzsinszky a földesurai. A fehérvári országút mentén fekszik, amely Bécs felé visz a Vértes és a Bakony erdőségének választóvonalán, az egyiktől keletre, a másikról nyugatra. Hajdan csak magyarok lakták, most azonban már német telepesek is vannak itt. A nézeteltérések megelőzése végett úgy rendelkeztek a földesurak, hogy egymástól elkülönítve lakjanak. A falu erdők között, nyílt és mindkét oldalt lejtős helyen fekszik. Az északi oldalon laknak a magyarok, a délin a németek, mindkét helyen nagy számban és jómódban. A falu dísze a szép és előkelő Lamberg-kastély és ennek szomszédságában a jól megépített és urasági lakáshoz illő Luzsinszky-ház. Ettől keletre van a kapucinusok kellemes fekvésű temploma és kolostora, ennek szomszédságában pedig az igen tágas és kényelmes vendégfogadó. A falu körül szőlők és szántóföldek vannak, távolabb pedig erdő. A talaj dombos, nem kövér, hanem inkább sáros és szívós. Egyszer magyar, másszor német bíró áll a falu élén. Hátránya a falunak, hogy gyakran kell viselnie az országúton átvonuló katonaság terhét. 2. Bodajk Mórtól fél mérföldnyire délre fekszik, ugyancsak erdős vidéken, a Gálya folyócska mentén, kellemes völgyben. Magyarok lakják, akik — bár az országúttól távolabb vannak — mégsem kerülhetik el az átvonuló katonaság alkalmatlankodását. A bor is és a gabona is itt jobban terem, mint a móri földeken, még a legelőjük is jobb. Ezért alkalmas a svájci tehenek tartására, amit a Hochburgutódok honosítottak meg itten. 3. Csákberény Mórtól kelet felé van, fél mérföldnyi távolságra, üde völgyben, nem messze Csókakőtől. A járás legnépesebb községe, földje kiválóan alkalmas a mezei gazdaság minden ágára. A földje ugyanis kövér, legelője bőséges, szőlei dúsan termők, erdeje pedig a makkot és a fát egyaránt bőségben adja. Neve a Csákiakkal áll kapcsolatban, akik már I. Károly király idejében ennek a vidéknek urai voltak, amint ezt a fentebb már közölt oklevél bizonyítja. De nem tudom, vajon él-e még ez a család? 4. Zámoly majdnem 2000 lepényire van Csákberénytől keletre. Az erdőtől széles völgy által elválasztva, bokrokkal benőtt enyhe lejtőn fekszik. Keletről Torna, Nyék és Szt. Borbála-major, délről Almás falu, nyugatról Csákberény, északról pedig Szt. Tamás major veszik körül. E helyek mindegyike alig fél mérföldnyi távolságra van Zámolytól, ezért a falu határa termékeny és kellemes ugyan, de szűk. Az említett cserjés helyen kívül nincsen erdeje. Szőlejük is csak idegen területen van, mégpedig a szenttamási majorban. Az itt termett bort a legjobbnak tartják ezen a vidéken. A gabona elég jól terem trágyázás nélkül is, de sokkal többet hozna, ha trágyát szántanának a talajba. A keleti és északi oldalon fekvő rétek mocsarasak és kicsi-