Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

nyek, de a lakosság sem nagyszámú. Magyarok, akiknek őseit a törökök ismételten elűzték, de újból visszatelepedtek, és sok viszontagságot kellett elszenvedniük. 5. Csákvár hasonló fekvésű, szőlei és szántóföldjei mivel sem hitványabbak. Lakosai magyarok, akik kiválóan értenek a földmíveléshez. Pátkától egy mérföld távolságra északra fekszik. A Csáki családról van elnevezve, de az Esterházyak birtoka. 6. Lovasberény egy mérföldnyire fekszik Csákvár alatt. Nagy és népes falu, részint magyar, részint sváb telepesekkel, a Cziráky család birtoka. Dombos fekvésű szántóföldek és alkalmas legelők veszik körül, bora azonban majdnem utolsó minőségű. A földje nehezen szántható, azért sok munkát kíván a gazdálkodás. A régiek Lovasberénynek nevezték, bizonyára azért, mert lovakat tenyésztettek ezen a környéken. 7. Pátka síkon fekszik, jó egy óra járásnyira a Vértes erdőségétől. Csókakő környékének népes helysége. A falutól északra, szép és termékeny déli lejtőn vannak a szőlők, ezért kedvező esztendőben bőven adják az érett gyümölcsöt, amiből nagy mennyiségű bor készül. A szántóföldek részint a keleti, részint a déli oldalon vannak. A föld kemény, nehezen művelhető, de megtermi a búzát és minden más gabonafélét is. Határos Csala és Novaj majorokkal. 8. Pákozd az előbbi helységtől délre van, mélyfekvésű helyen, a Fehérvárról Budára tartó út mentén, az előbbitől egy mérföldnyire. Szőlei magas dombon vannak, amelynek többi részét nyulakban gazdag cserjés borítja. A falutól délre elég nagy tó terül el. Erdeje nincsen, szántóföldje eléggé bőven termő és könnyen művelhető. A falu a komáromi jezsuiták birtoka. Lakói magyarok. 9. Sokoró ugyancsak a jezsuiták birtoka. Lovasberény és Pákozd között fekszik, mégis közelebb az utóbbihoz. Talaja részint mélyebb, részint magasabb fekvésű, a bort is, meg a gabonát is bőven termi. 10. Nadap Sokoró közelében van, attól inkább északra, mint keletre, egy szőlőhegy tövében. Ezen a hegyen van a helység erdeje is. A forrásokon kívül nincsen egyéb vize, de a források elégségesek az állatok itatására. A föld jól megterem minden gabonafélét. Közel van ide a Nyék nevű major, amely a Batthyány családé, jóllehet Nadap a Czirákyak birtokához tartozik. 11. Pázmánd a komáromi jezsuiták falva a budai út mentén. Az utóbbi években tótokkal népesítették be. A földje dombos és gondosabb művelést kíván. A szomszédságában van Pöttönd major. 12. Veréb északon az előbbi helységgel határos, ezért a földje hasonlóképpen részint dombos, részint termékenyebb. Magyarok lakják. Ez az a falu, amelyet Károly király a már említett oklevél szerint elcserélt a Csákyakkal. 13. Acsa ugyanazon a dombos vidéken fekszik. Miként Mórt, ezt is két nemzetiség lakja. Ugyanannak a dombnak északi oldalán vannak a magyarok, a másik oldalon pedig az utóbbi években ide telepített németek. A falunak kettős elöljárósága van, és a kétféle lakosság földilletősége is el van különítve egymástól, bár mindkét résznek ugyanaz a földesura, és ugyanazt a nevet viseli a falu mindkét része. Valamennyien földműveléssel foglalkoznak, ami az itteni föld keménysége miatt háromszori szántást kíván. A búza nem jól terem, azért rozsot vetnek, de az eredmény teljesen más, mint egyebütt. Megterem a vörösbor is, de ez olyan, hogy csak maguk a szőlőművesek isszák. Sem legelőjük, sem erdejük nincsen, ezért a Vértesben bérelnek erdőt. Keletről Vállal és Tabajddal, délről Verébbel és Lovasberénnyel, nyugatról Csákvárral, végül északról a boglári pusztával és Csut faluval határos. 14. Felsőcsut és 15. Alsócsut egymással határos magyar települések, mindkettő a Baloghy család birtoka. Egy cserjével benőtt domb választja el Ácsától ezt a két helységet. Földje semmivel sem jobb az előbbinél, mert a legnagyobb része homokos. A gabonát azért megtermi, ha megtrágyázzák és az időjárás is kedvező. 16. Tabajd kissé hátrább fekszik, hasonló dombos tájon, de a dombok jól szánthatók és jobban termik a bort meg a gabonát. A bortermés különösen bőséges, de a gabonát sem hiába műveli a gazda, főként a rozsot. A búza kevésbé jól terem. Erdeje nincs, csak kevés cserjése, a rétek bőven termik a szénát. Lakosai magyarok. 17. Vál Ácsától két órányi távolságra van kelet felé, és ugyanannak a völgynek lejtőjén települt, a mocsárból kifolyó patak mellett. Határa szűk, mert minden oldalról falvak zárják körül. A dombokat részint a lejtő irányában, részint keresztben művelik, de a föld terméketlen, minden csupa homok. Erdeje sincsen. Magyarok lakják. A komáromi jezsuiták birtoka. 18. Szentpéter. Váltói délre van, körülbelül ezer lépésnyire az előbbi völggyel szomszédos völgyben. Két domb fogja közre, az egyik keletről, a másik nyugatról,