Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula

ben. Olyan sűrű itt a lakosság, hogy csodálnunk kell, hogyan tud megélni ennyi népesség ilyen szűk helyen. De mivel egy részük kereskedéssel és kézműiparral foglalkozik, vagy napszámból él, más részük viszont szőlőművelést vagy aratást vállal a szomszédos helységekben, vagy vásárokra jár, alig történik meg, hogy egyidőben tartózkodik a városban az egész sokaság. A polgárok jólétét emeli a bornak, kenyérnek és húsnak bősége, és ennek a bőségnek következménye, hogy a gazdagok mellett a szegények is rendesen élnek. Mindazt, amit megterem a környék (már pedig bőven terem minden) ide hozzák eladni; ami pedig bőven van, az olcsó és ezért bőven jut mindenkinek. Egyébként a polgárság túlnyomó része azzal méri az élet boldogságát, hogy van-e elegendő élelme és ruházata, de kincsek összegyűjtésére alig van gondja. A lakosság magyar, némettel és tóttal vegyesen. Nem hiányoznak a szerbek sem, akik hajdan nevet adtak a külvárosnak, de már nincsenek olyan sokan, mint azelőtt. A város régi kiváltságai, melyek a pesti és budai polgárok kiváltságaival azonosak, elenyésztek ugyan, de Lipót király kegyességéből megújítást és megerősítést nyertek. A város igazgatása a tanács feladata. A tanács tagjai közül választják a város bíráját, még pedig — a kiváltságlevél rendelkezéséhez képest — a Budán és Pesten gyakorlatban lévő szokás szerint, és ugyanígy történik a tisztújítás is a meghatározott időközökben. Az egyéb ügyek a város katonai parancsnokának hatáskörébe tartoznak, aki nem csekély méltóságnak számít itten. Második fejezet Fejér vármegye járásairól Fejér vármegye két járásra oszlik, úgymint a vértesaljai és a sárréti járásra. Mindkét járást a fekvéséről nevezték el. I. szakasz A vértesaljai járásról A vértesaljai járás a vértesi erdőség tövében terül el, amelytől nevét is vette. Hosszúsága négy mérföld,''''

13 szélessége részint három, részint két mérföld. Dombos, de nyílt vidék, csak a Vértessel határos részen van kevés erdő. Talaja részint kemény, agyagos, részint fekete, homokkal keverve és ezért laza. Mindkettő megtermi a gabonát, de nem mindenütt egyforma a termés. A lakosság magyar, tót és német; mindegyik a saját szokásai szerint él, de nem sokban térnek el a magyar szokásoktól. I. cikk. Csókakőről, a járás egyetlen váráról Tartalom: I. §. A vár neve és eredete; virágzása I. Károly király idejében. II. §. A vár fekvése és erődítése. A törökök hatalmába kerül, majd visszaszerzik a mieink. III. §. A törökök ismét elfoglalják, a mieink pedig újból visszaszerzik. IV. §. Harmadszor is törökök kezére kerül, de Buda visszafoglalása után ez a vár is felszabadul. A vár pusztulása. I. §• Csókakő a csókákról kapta a nevét. Jelentése: a csókák köve, vagy menedékhelye, és talán arra utal, hogy ez a magányt kedvelő madárfajta valamikor szívesen fészkelt itt, vagy fészkel még manapság is. Nem ritkán az egyszerűbb Csókavár néven említik az írók. Ez köztudomású a vár nevéről, de a vár eredetének felderítése szinte lehetetlen, mert a török hódítást megelőző időből alig tesznek róla említést az írott források. Valószínű vélemény, hogy a magyarok építették a várat, mégpedig a jeruzsálemi András király

5f

*c uralkodását követő időben. Az efféle menedékhelyet ugyanis akkor, a tatároknak megismételt pusztítása után, kezdték építeni egy-egy környék lakosságának közös munkájával és költségével. Erre mutat az építés módja