Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - A Szabadegyházai Szeszgyár története 1919 – 1972. (Írták: Berkes Sándorné, Farkas Gábor, Horváth György, Nagypataki Imre, Orbán Béla)

ségű Vida Gyula lett, aki 1959 márciusától 1963. június 30-ig Szabadegyházán volt tervosztály vezető, 1963. július 1-től pedig a gyár főkönyvelői teendőit látta el. A vállalatnál párttitkári teendőket Selmeczi Ferenc gépésztechnikus, az szb-titkári teendőket pedig Tóth Ferenc gépésztechnikus látta el. A vállalat irányítására 11 osztályt hoztak létre, az osztályok élére elsősorban a vállalat központjában alkalmazott vezető szakemereket neveztek ki. Az országos viszonylatban középszintű vállalat megszervezése két évig tartott. A megnövekedett irányítási és ügyviteli feladatokat igen kedvezőtlen körülmények között kellett elkezdeni az irodáknak szükségépületekben történt kialakításával. Az irányítás munkáinak megjavítása céljából a kaposvári, szekszárdi, nagykanizsai és pécsi kereskedelmi telepeket, illetve üzemeket bekapcsolták a telexhálózatba. A vállalat megalakulásának időpontjában a vállalatot alkotó egységek közül csak a Szabadegyházai Szeszgyár és a Pécsi Keményítőgyár tevékenysége volt jövedelmező, a többi egység gazdálkodása ráfizetéses volt. Az átszervezéssel területi értelemben széttagolt, nagymértékben vegyes profilú vállalat jött létre, amelynek meglehetősen nagy volt az eszközigényessége. A vállalat-irányítás fő programja lett valamennyi egység tevékenységének jövedelmezővé tétele, a meglevő termelő berendezések kihasználásának fokozása, rendszeres, megszakítás nélküli műszaki fejlesztés, folyamatos szervezési tevékenység, racionális munkaerőgazdálkodás, tömeges és rendszeres szakképzés és aktív piacpolitika útján az érvényes gazdasági szabályzók és hatósági utasítások figyelembevételével. A termelés volumene már az átszervezést követő első évben jelentős mértékben növekedett, ebben szerepe volt az 1 200 000 palack whisky-termelésnek, a kommersz- és különleges brandy, a kommersz- és gyümölcspálinkák, továbbá kommersz likőrök gyártásának, mely utóbbi termékek jelentik a vállalati termékskála bővülését. A cukorrépa-termelés és így a vállalat melaszellátása 1971-ben mély pontra jutott. Ennek következtében finomszeszből a 4000 abs. hl import szesz újrafinomításával együtt a finomszesz-termelés 18 615 abs. hl volt. A kevés melasz teljes kihasználása céljából decemberben újra indult a torulaüzem, így a takarmányélesztő-termelés fajlagosan 20,2 kg/abs. hl-re növekedett (a három db szeparátor megjavítva visszaérkezett). A vállalat vezetősége az alapanyag-hiány miatti kiesést szervezési intézkedésekkel pótolta, ezek során intézkedéseket tett nagyobb mennyiségű híg borseprő, bor, különféle gyümölcscefre alapanyagok beszerzésére és feldolgozására. Igen nagymértékben növekedett a borpárlat termelése: az összesen 7447 abs. hl borpárlatnak kb. fele bérfőzés volt. A vállalat gyümölcspálinka-termelése összesen 5570 abs. hl, kommersz rum-, pálinkatermelése pedig 11 161 abs. hl volt. Kommersz likőrökből, a kevertet is ideértve, 5400 hl-t állítottak elő. A vállalat ez évi brandy-termelése 767 abs. hl volt. A Pécsi Keményítőgyár 50 350 q tengeri keményítőt, emellett 10 250 q héjastakarmányt állított elő, utóbbinak egy része exportálásra került. A paradicsom-besűrítő berendezéseken a borgazdaságok részére az ősz folyamán 767 tonna mustsűrítményt gyártottak. A vállalat szeszesital palackozása 1971-ben 6 995 000 db palack volt. A kereskedelmi telepek palackos áru forgalmát a saját termelésű árukon kívül vásárolt palackos szeszesital áruk egészítették ki.