Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - A Szabadegyházai Szeszgyár története 1919 – 1972. (Írták: Berkes Sándorné, Farkas Gábor, Horváth György, Nagypataki Imre, Orbán Béla)

whisky palackozása. Tekintettel arra, hogy a gyártás első évében nem ismerték a piaci elhelyezési lehetőségeket, a gyár nem rendezkedett be gépi palackozásra, ezt a munkát többnyire kézzel végezték. A palackozott termék kb. 90%-át a Szovjetunióba és Lengyelországba exportálták. A whiskyüzem létesítésének beruházási költsége 9 000 000 Ft volt. A kézi palackozás alkalmazásával 1969-ben 561 000 0,7 literes palack whisky került kiszerelésre. A munka legnagyobb részét a paradicsom-feldolgozáshoz felvett női munkaerő végezte el. Ezen a két területen foglalkoztatott dolgozóknak 90%-a női munkaerő. A szeszgyárban folyó termelés idény jellegének megszüntetéséhez és az állóeszközök nagyobb mérvű kihasználásához hozzájárult a whisky termelésen és paradicsom-feldolgozáson kívül az állattakarmányozási célokra készült B12 vitamin takarmány, a borseprőpárlat és a sűrített must előállítása is. A szeszgyár ez évi szesztermelése 46 026 abs. hl volt, mely látható, hogy a melaszellátással függött össze. Takarmány élesztő-termelés tekintetében még éreztette hatását a javításra küldött három szeparátor hiánya, ebben az évben a termelés a bázishoz képest csak 66% volt. A II. félévben elkezdődött a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézettel közösen a parafinbázisú takarmányélesztő-gyártás üzemi technológiájának kidolgozása. Az irodalomban jelentek meg közlemények a gyártás lehetőségéről, magát a módszert azonban nem írták le. A KÉKI kitenyésztette azt a törzset, amely képes bizonyos parafinfrakció asszimilálására és a szeszgyárral közösen a világon harmadikként sikerült jó minőségű takarmányélesztőt előállítani parafinolajból. Az üzemi méretű technológia során tisztázódott, hogy a parafinolaj Cie—GR frakciójából 80%-os hatásfokkal lehet takarmányélesztőt előállítani. A paradicsomfeldolgozó üzem 1969-ben 1109 tonna 38—40%-os sűrített paradicsomot állított elő a konzervipar részére. A saját termelésű brandy-gyártáshoz 1500 abs. hl borpárlatot állítottak elő a bajai finomítóban. Ebben az időszakban a beruházások a szeszgyár saját fejlesztési alapjából valósultak meg. Ennek kere^tében beépítésre került a második 3 HO típusú olajfűtésű kazán és próbaüzemre kész állapotba hozták a 20 tonna/óra kapacitású vízlágyító berendezést. Űj hűtőtornyot építettek, ezzel a szeszgyár rendelkezésére állt egy 2 millió kcal/óra teljesítményű vízhűtő-rendszer. Ez a hűtőtorony vasbetonszerkezetű. A szeszgyár italáruprogramja keretében átépítették a régi butanolés ecetsav-raktárt, az így létesült raktártérben helyezték el a whisky és brandy érlelő- és tárolóhordó és tartályparkot. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére 1970-ben a szeszgyár dolgozói felszabadulási munkaversenyben vettek részt. A munkaversenyben elért eredmények hatására elnyerték az Élüzem és a kitüntető „Szocialista munka gyára" címet. Ebből az alkalomból az MSZMP Fejér megyei Bizottsága a gyárat oklevéllel tüntette ki. A Szeszipari Országos Vállalat Iparági Szakszervezeti Tanácsa a Nagy Októberi Szocilaista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére megszervezte a „Szeszipar 5 éves" című kiállítást, később ugyan ebben az évben felszabadulásunk 25. éves évfordulója alkalmából ismét kiállítást rendezett, mely makettekkel, grafikonokkal és egyéb szemléltető eszközökkel mutatta be a szeszipar fejlődését, gazdasági, kulturális, munkásellátási helyzetét és a dolgozók munkakörülményeinek javulását a fel-